6 hete

Ma 6 hete,hogy Boriszt  világra  hoztam,hogy világra  jött.
Borzasztó gyorsan eltelt ez a 6 hét,kapkodom a fejem,hogy  már  mekkora a legény,mára  már  tuti van vagy 5 kiló,mert 17-én mérte a dokinő  4600 grammnak,na hát azóta fogyni biztos nem fogyott,mert a pocak kerek,tokácska is van már és a combik  is hurkásodnak.

Régen nem írtam ebbe a blogba,de  hát annyi minden van napközben,hogy nem nagyon jutok a blogok szerkesztéséhez,de most talán van egy röpke  pillanatom,hát  hírt adok magunkról.

Köszönjük jól vagyunk,a  Borisz nő mint a  gomba,legnagyobb sajnálatomra,én úgy szeretném ha mindig  ilyen pici maradna és  mindig lehetne babusgatni,szeretgetni,de hát  ez nem így megy,nő,nyílik a  személyisége,fejlődik,ismerkedik  a nagyvilág dolgaival,ugyanis nem túl nagy alvó a legény,többet van ébren mint amennyit kellene,nézelődik,gagyarászik,forgolódik,igen ám,mert  ő  már ilyet is tud.Nem  egész 2 napos volt,mikor  a fejét már  forgatta,és  nem  sok kellett,és a  hasáról  a  hátára  is átfordult.Nagyon erős  kisfiú,izeg-mozog,nincs egy nyugodt perce mikor ébren van.Az evési  szokásait  nem taglalom,nehéz pont ez az életünkben,lusti,nem szereti a cicit,de harcolunk,nem adom fel,

Imádja ha énekelek neki,imádja az Apukáját,mindig  megnyugszik nála,imádja  a fürdést,némán tűri  és látszik rajta mennyire  élvezi a  meleg vizecskét,imád cumizni,már nagyokat tud mosolyogni,szereti ha a fejét-haját simizzük,szeret zenét  hallgatni,szeret a babakocsijában,szeret utazni,mindig beájul,szeret a levegőn lenni,már első  héten boltba mentünk vele,semmi probléma nem  volt  belőle.

Imádom  az illatát,imádom  ahogy a cicin grimaszokat vág,imádom mikor kakil,amilyen pofákat vág,hát meg kell zabálni,imádom a lábacskáját,hogy beizzad a zokniba  és enyhén savanykás,imádom <3 , imádom a tejillatú szájacskáját,imádom,hogy szerintem tiszta apja,imádom,hogy gyönyörű haja van,imádom a tekintetét,imádom az egész  kis lény,ahogy sír,ahogy  mosolyog,ahogy hisztizik,ahogy alszik,ahogy szuszog,minden,mindenét <3  <3  <3

Én  is  jól vagyok,még  mindig  hihetetlen ,hogy már meg van,hogy már itt van velünk,és,hogy eddig bennem fejlődött,és,hogy  kifért azon a hihetetlen szűk kis lyukon,felfoghatatlan,csodálatos,még  mindig  könnybe lábad a szemem ha belegondolok,mekkora csoda is a női test,és,hogy mennyi erő és  kitartás és szeretet van egy nőben,amit a gyermeke iránt érez,felfoghatatlan.Az életem  úgy  érzem,hogy Borisz érkezésével teljesedett ki,onnantól van bennem az az érzés,hogy teljesítettem a feladatom,amiért egykor én is születtem,hogy  életet adhassak,hisz nő vagyok,és igen,most,hogy túl vagyok a szülésen,most érzem csak igazán nőnek magam.Így kerek a történet,így kerek a világ,és Borisszal így kerek a mi világunk.
Persze lefáradok én is nap végére,és nekem is nehezek az éjjeli kelések,de minden  perce boldoggá tesz mikor a  karomban tarthatom,és  mikor az apró szemecskéivel az enyémbe néz,onnantól  kezdve megszűnik az,hogy mennyire vagyok fáradt,vagy mennyire jó volna még ,akár csak 5  percet is aludni.Nem.Onnantól kezdve nincs más,csak Ő és én.

Egy kicsit Gabiról is,mert hát nem lehet nem  elmondani,hogy mennyire büszke vagyok rá.Hihetetlen jó  apa,mindenből kiveszi a részét,az éjszakázásból vagy a házimunkából  vagy gyakorlatilag bármiből,amit  éppen én elhagytam,vagy nem volt  rá időm,vagy tök mindegy.Ha  kell vasal,ha kell altat,ha kell tápot készít,ha kell  a  fejőgépet mossa el,ha  úgy adódik,meg is főz,vagy épp mosást  indít,de  a  fürdőt is volt,hogy ő vixolta  ki,mert nem jutottam el odáig.
De a  Borisszal  is hihetetlen türelmes,a fürdetés minden este az ő reszortja,ez a kis idő,kettejük ideje,ez csak  róluk szól,és én úgy szeretem,hogy ez így van.Természetesen a kakis,pelenka sem gond neki,kicseréli szó nélkül,imádja a babát,én pedig  őket.

Hát így vagyunk  mostanában.Szeretetben,boldogságban,baba illatban <3