Naiv voltam,és bíztam sok sok olyas valamiben ami igazából nem is volt valós dolog,csak felszíni,vagy érdek,vagy ehhez hasonló...
Persze ez nem mind egyszerre zúdult,szépen lassan leperegtek azok,akiknek le is kellett,és maradt talán annyi,akiket 1 kezemen megtudok számolni,de ez miatt nem búslakodom már,nincsenek véletlenek....
Volt egy lány,akit a legjobbnak tartottam,a legjobb barátnőmnek,a lelki társamnak....sokszor , nagyon sokszor nagy támaszom volt,és úgy gondolom én is neki,mikor olyan helyzetekben voltam,vagy voltunk,hogy csak egymáshoz tudtunk fordulni.Kikísért a reptérre is mikor jöttem ki,és fájt az elválás,visszafordulva ,hogy integessek,láttam,hogy a könnyeit törölgeti,és bíztam abban,hogy mihamarabb ölelhetem újra.
Aztán tartottuk a kapcsolatot,idő közben Ő rátalált a szerelemre,amit már nagyon megérdemelt,és a hazalátogatásaimkor egyre ritkultak a találkozásaink,ezt megelőzte az,hogy már a levelezésein sem voltak heti rendszerességűek,max havi,vagy még az sem.....elfordultunk egymástól,utoljára a polgári esküvőnkön láttam , 2010.december 18.-án.
Tehát majdnem 2 éve.Nagyon nagyon sokszor volt eszembe,titkon mindig lestem a párja fészbukját,hogy vajon jól van e,boldog e?
Sok olyan dolog történt Velem,amit csak Vele tudtam volna igazán megbeszélni,amit tudom,hogy csakis Ő érthetett volna meg,mert a Páromon kívül talán Ő ismer a legjobban.Hiányzott nagyon.Hiányzott,mikor nem volt kinek elmondani az örömöm,a bánatom,nem volt ott mikor felvettem a ruhát,azt a ruhát amit egyszer vesz fel az ember,a legboldogabb napján...hiányzott nekem :(
Nem volt ott,mikor elveszítettem a babám,tudom,hogy vele megoszthattam volna azokat a dolgokat,amik még most is kínoznak talán....
Sokszor , sok helyről hiányzott mellőlem,amit visszacsinálni nem lehet sajnos.
És tudom,hogy én is legalább annyiszor hiányoztam neki , mint amennyiszer Ő nekem.Tudom,mert mondta....
Egyik nap,jelölést kaptam a face-en. Mikor láttam,hogy Ő az,és,hogy megjelölt ismerősének,nagyon nagyon örültem,nem lehet szavakba önteni.Eltelt pár hónap,mire egy ártatlan mondattal megdicsértem üzenetben a szépségét,mire egy olyan tartalmas és hosszú levelet írt vissza nekem,amire akkor és ott és azt hittem,hogy semmikor már többé nem kerül sor.Leírta a bánatát,a fájdalmát,hogy mi bántotta,hogy mi miért volt,és én csak könnyeztem,és olvastam és könnyeztem az utolsó mondatának bezárólagos pontja után is,még vagy negyed óráig.......
Azóta,megbeszéltük , kiveséztük a problémákat,a szívfájdalmakat,és úgy vélem ,hogy soha de soha nem akarja,hogy többé ennyi időre elszakadjunk egymástól...
Skype-on is beszéltünk,jó volt látni végre,és hallani a hangját,és a durva az egészben,hogy úgy éreztem,mintha semmi nem történt volna,és ott tudjuk folytatni a dolgokat,ahol hátra fordultam az első belgiumi repülésem előtt,hogy egy utolsót intsek még,és láttam,hogy a könnyeit nyeli.
Mikor először lecsaltam a Singbe :)
ezt a képet Tőle kaptam egyszer :) <3
Mikor együtt unatkoztunk...
A határtalan szeretete <3
Zita!köszönöm,hogy voltál és vagy nekem,nagyon nagyon várunk benneteket Karácsonykor is,és bármikor,az év bármely napján gyertek is,én boldog leszek!
A Szívem mely megrepedt mikor elengedtelek,a szálak melyeket te varrsz össze a szavaiddal és puszta jelenléteddel melyet el nem engedek míg a lelkem nem szűnik meg a testemben.:) SZERETLEK BOGI!!! És köszönöm százszor,ezerszer ,milliószor hogy vagy nekem!!!
VálaszTörlésBoldogságom csúcsa a barátságunk folytatása a sok könny és szomorúság után, és mikor újra magamhoz ölelhetlek akkor érezhetem újra a másik énemet,felemet ,a nap melyre azóta várok hogy elengedtem a kezed a repülőtéren.:)
Párom és én nagy szeretettel és boldogsággal várunk benneteket itt nálunk ami a ti otthonotok és persze skype-on és bárhol ahol újra együtt lehetünk.:) Millió puszi : Zita
Lányok! Ne hagyjátok, hogy a barátság és a mély szeretet elmenjen mellettetek! A barátság nagy kincs!!!
VálaszTörlésDrága Kinga!Köszönöm,hogy írtál :)
VálaszTörlés<3
Úgy örülök Nektek Bogi!
VálaszTörlésMegkönnyeztelek, mert én is átéltem ezeket, noha én nem költöztem másik országba, sőt a nagyon jónak hitt barátnővel egy városban vagyunk, mégis megszakadt... De tényleg örülök, hogy nektek sikerült újra egymásra találni!
Köszi,hogy elolvastad <3
VálaszTörlésBeus,ha mindkettőtök vágya az belül,hogy kibéküljetek,akkor előbb vagy utóbb,úgyis megtörténik,de ha csak Te érzed Őt fontosnak fordítva nem,akkor el kell engedni,tudom,hogy fájó dolog ez,de zárd a szívedbe a jókat Róla,és lépj tovább...lehet az élet sokkal jobb dolgokat fog eléd állítani :)
Nagyon megérintett a történet, amit leírtál és örülök, hogy jóra fordult minden és elválaszthatatlanok vagytok újra! :) Van egy barátnőm, akivel Hanna születése óta minimális a kapcsolatom, pedig annyiszor hívtam hozzánk és el is vittem Hannát megmutatni. Sokan nem tették volna, mert egy igazi barátnő kíváncsi a gyerekedre és elmegy meglátogatni a születése utáni hónapokban... Én mégis megtettem a lépéseket felé, egyelőre eredménytelenül. Sokszor sodort már bennünket az élet egymástól távol, sokszor hónapokig nem kommunikáltunk, de aztán minden úgy folytatódott, mintha mindennapi kapcsolatban állnánk. Vele bármikor, bármennyi kihagyás után úgy tudok beszélgetni, mintha tegnap találkoztunk volna. Remélem, a mostani eltávolodás is csak egy időre szól, hiszen gyerekkkori, immár 20 éves barátságról van szó...:)
VálaszTörlésAdri,én nagyon remélem,és szurkolok,hogy így legyen,hogy mikor eljön a holnap,olyan legyen,mintha tegnap beszéltetek volna :)
VálaszTörlés