2013. november 29., péntek

Raklap fogas és raklap cipőtartó-azaz kész az előszoba

 régen és   most

 régen és most

 régen és most

a  nappaliból ilyen

a bejárati ajtótól ilyen

kulcstartó is van rajta

a folyosóról ilyen

közelebbi

még közelebbi

Igazság szerint a fenti képeken a réginek nevezett fotók már tényleg nagyon régiek (másfél évesek),ugyanis tavaly decemberben lett felrakva egy fogas,és alá egy barna cipős szekrény,de  nagyon sok helyet foglalt,az ajtót nem lehetett rendesen tárni a cipős miatt,kicsi a helység,meguntam a zsúfoltságot,és ezt találtam ki :)
Gabim beszerezte a raklapokat,száradtak vagy 2-3  hétig a kisszobában,aztán megcsiszolta nekem és én ugyan azzal a kék festékkel kentem le a raklapokat,mint amivel a  fal lett festve.A sín és a kampók a sáltartó kosarak na meg a kulcstartó mágnes, ikeásak,a csepegtető  tálcák a  cipők alatt saját  gyártmányok.A sáltartó kosarakhoz  volt egy-egy alumínium tálca,annak a szélét körbe ragasztgattam parafa dugóval és teli raktam kagylókkal,így készült a csepegtető tálcánk :) .A "SZIA" felirat a tükör felett kartonból kivágott betűk és parafadugót szeleteltem-karikáztam-vágtam-nyestem-és ragasztottam úgy,hogy teljesen eltakarja a kartont.A tükör régi,még eljegyzésünkre kaptuk Robikámtól,nem érdekel,hogy nem illik oda,a  tükör szent és sérthetetlen.A falra elsőnek lehetetlennek tűnt felrakni,mert  gipszkarton fal,és nehezen maradt meg benne a tipli.De aztán addig-addig  ,hogy csak sikerült  marasztalni azokat a nyamvadt tipliket,Gabi csavart bele "L" alakú izét (nem tudom mi a neve :P ) , aminek a kiálló  vége felfelé ívelt,tehát  egy kampó  volt gyakorlatilag,és arra csak egyszerűen ráakasztottuk  a  raklapokat és kész.

Így készült hát ,és így néz ki a végeredmény ,remélem másnak  is tetszik és kedvet csináltam ahhoz,hogy a Ti otthonotokba is valahol helyet találjatok egy praktikus raklap bútornak :)

2013. november 27., szerda

Ákos születésnapi ajándéka - AMSZTERDAMi élményeink

Úgy  kezdődött  a  dolog,hogy  nem  tudtuk,hogy a videón  kívül  mit ajándékozhatnánk  Ákosnak,ami maradandó,és  sosem  felejti el,hogy azt a 18.-ra kapta.
Törtük a  fejünket nagyon,de semmi ötlet nem jött ami  teljesen megfelelt volna minden nézőpontnak.Egyszer egy délután  átjöttek Vikiék,beszélgettünk  ,agyaltunk,hogy mi legyen,és egyszer csak kipattant a Feri  agyából a   tökéletes  ötlet.Menjünk  Amszterdamba!!!!!! :)))))))))))))))
Gyors le is foglaltunk 1 szállást  a belvárosban,egy egész  lakás,2 hálóval,nappalival,meg minden,de 24 óra várakozási idő után sem jött  vissza  értesítés ,és így a  foglalásunk  lejárt.Először  kétségbe estem,mert mikor lefoglaltuk rögtön levette a  pénzt a  kártyáról,de  ugye a  vissza igazoló sehol sem  volt,de mikor lejárt a pénz visszajött,és így megnyugodtam,néztem  a következőket,hogy hol  is aludjunk,reméltem vannak még  olcsók.Voltak,de  nem  Amszterdamban,egy negyed óra  autókázással viszont bent voltunk a  városban,de ez  már nem  érdekelt,örültem,hogy  találtam  helyet,gyors  le  is  foglaltam.
Eljött  hát   a  szombat. Délelőtt ,  míg a pasik  dolgoztak,mi Vikivel  összepakoltunk,megcsináltuk  a szendvicseket,mindent  elkészítettünk,hogy mikor a  fiúk haza  érnek kapkodni ne kelljen már.Odaértünk a Szülinaposért,kinyomtattam  a  szállásról a  visszaigazolót,bepattantunk a  kocsiba és már  húztunk  is,vígan,öten az akkor  még  titkos  célpont felé :) Persze hamar rájött a Szülinapos,hogy hová is lesz a kirándulás,mert  hát mikor  mentünk az autópályán lejött neki,hogy nem Párizs felé  megyünk,hanem az ellenkező irányba :)

Mire odaértünk  már  besötétedett,ahogy lejöttünk a pályáról,egy szűk úton haladtunk  végig,az út mindkét oldalán víz,a házakhoz  egy híd ível át a  vizen,és minden ház hatalmas volt és már kivilágított karácsonyi dekor csillogott mindenütt,a fákon,a  kis hidakon,a házakon,mindenütt...persze lefotózni elfelejtettem,mert csak a számat tátottam,de másnap reggeli fotóim vannak az út menti házakról:






Ahogy a sötétben a végtelennek tűnő utcán megtaláltuk végre a szállásunkat,kerestük  a  bejáratot,botorkáltunk a motel  mellett,de persze ott semmi recepciót nem találtunk,mígnem odajött hozzánk egy kopasz srác,és Ő mondta,hogy menjünk be az étterembe,és ott fogunk kulcsot kapni.Kérdeztük,hogy messze vagyunk e Amszterdamtól,mondta,hogy nem,aztán vissza  kérdezett,hogy megyünk e  coffeeshop-ba,és kinyitotta a markát amiben a  többiek állítása szerint egy hatalmas tekert füves cigi volt,én nem láttam,mert  már  előre mentem,szóval kérdezte megyünk e coffeeshopba,mutatta a cigit  a  kezében,és  a  választ meg se várta,de rávágta,hogy neki már jó estéje lesz,tutira.Bementünk hát az étterembe,aminek  volt  egy kocsma  részlege is,na hát  ott a  kocsma pultnál adták ki a  kulcsokat,és jött  a  srác,aki  előtte  mondta,hogy  itt  fogjuk  megkapni  őket,ekkor derült ki,hogy  ő ott  dolgozik,és  végül  megmutatta a  szobáinkat.Gyors fel is pakoltunk  a szobákba,de  nem  időztünk,csak  egy-egy szendvicset nyeltünk le,és  már mentünk  is  célirányosan a  belváros  közepébe,előre  kinézett parkolóházat keresve.A Szülinaposunk nagyon örült  közben  mindennek,már annak  is,hogy elhagytuk Belgiumot,az már csak hab volt a tortán,hogy Amszterdamban voltunk.Megtaláltuk  nagyon könnyen a  parkolót,de  az odavezető  út  nem  volt semmi.Döbbenet,rendesen  féltem,hogy mikor  ugrik  ki elénk egy gyalogos,vagy a  biciklisek,motorosok,egyszerűen  féltem,hogy nem   ússzuk meg ép bőrrel se mi,sem az autó,rettenetes a  közlekedés,szörnyű.Lélegzet  visszafojtva , vártam,hogy odaérjünk végre a parkolóhoz(Sint Jansstraat-i parkolóház 4€/óra),mert  tényleg nagyon szörnyű volt  ott autóval közlekedni,és ekkor  még természetesen teljesen tiszta volt az elmém,hát akkor gondolhatjátok mit éreztem,mikor hazafelé tartottunk,mármint vissza a szálláshoz...fúúúúú.....Persze Ákos nagyon élvezte a helyzetet,hát  vicces,amitől engem a hideg ráz,Őt az felpörgeti.Nagyon élvezte a sok embert a  sok bicajost,a nyüzsit,nekem már akkor tömeg iszonyom lett,pedig még ki  sem szálltunk a  kocsiból.
A parkolóból  kijutni is élmény volt,nem találtuk  a  kijáratot,bolyongtunk  vagy 10  percig  mire végre  az utcán találtuk  magunkat.
Célirányosan  mentünk is  az  egyik ismerősöm  ajánlásával  a BABA coffeeshopba. Aki  ajánlotta,az  itt  dolgozik Amszterdamban,és azt mondta  : a BABÁba  menjetek  ha  jót akartok ;) -így  hát  e jó tanáccsal ,szedtük is  lábainkat,közben  meresztgettük  szemeinket a  nem  minden napi kirakatokon,ugyanis váltották egymást a szexshopok,a coffeeshopok,a szuvenírshopok,a vibrátor szaküzletek,és a szexuális segédeszköz szakboltok.



Mígnem  megtaláltuk  végre  azt a utca sarkot,ahol azt gondoltuk,hogy kb.  fél  órát  voltunk  ott,a valóságban viszont másfelet :P :D
Bementünk,hát elképzelhetitek,hogy nem levendula illat volt,nagyon tömény volt a marihuána illat,és hát szívtak ott betekertet,nem  betekertet-pipából,vízipipából,illetve lehetett kapni már előre  betekert szálakat,abból is voltak erősségi fokozatok,és lehetett tekertetni is,illetve vehettél  papírt és füvet is,és magadnak is tekerhetted,és voltak sütemények is,abból volt csokis muffin,vaníliás,és csokis  browni,meg valami pite féle is  volt,de pont mikor a fiúk elmentek a pulthoz,beesett a kávézóba egy négy fős magyar lánycsapat,és mondták,hogy a brownit próbáljuk ki,mert az a legjobb,már másodjára jöttek akkor  vissza  erre  a helyre,mert nagyon finom is,és mert tényleg jó is.
Vikivel várjuk  a fiúkat

Mivel azt rendeltettem a fiúkkal,így nagy izgalommal vártam,hogy mikor érnek már vissza.Egy forrócsokit kértem még a süti mellé,a többiek kólát ittak,Feri muffint evett,és vettek egy előre betekert közepesen erős cigit is.Én abból nem szívtam,mert amúgy sem dohányzom,és a süti egyébként sem tudtam mennyire erős,így nem akartam,hogy rosszul legyek véletlen,gondoltam csak elég lesz ez a nem kis sütemény egyébként.

a forrócsokim,a többiek mókaszálkája,és az én BABApiskótám :)

Míg a  többiek  elszívták  a  szálkát,addig  mi Ferivel megettük a sütijeinket.Mondták a  magyar csajszik,hogy lassabban szívódik fel,lesz vagy 90  perc mire  úgy érezni  kezdjük  majd a hatását.Hát  az időérzékem  már akkor elment,mert egyébként hatását viszonylag sokáig tényleg nem éreztem,de az idő  elteltét én  is ugyan olyan vacakul tippeltem mint  a  többiek,mikor felmerült a  kérdés,hogy vajon  mióta vagyunk  ott. Kb.  mindenki  fél  órának érezte,plusz-mínusz negyed  órával  fölé vagy alá  is  volt  tipp,de valójában  másfél  órája ücsörögtünk és nevetgéltünk  ott :D
Mikor rávettük magunkat,hogy meginduljunk,nagy nehezen, de  elhagytuk  a BABAsarkot,és  csak várost néztünk,sétálgattunk,fogalmunk nem volt  kb. , hogy merre van a  parkoló,de  megtaláltuk  a  piros  lámpás  negyedet is.Láttam már  hasonlót Gentben,de  hát  ezt így....na....szerintem a lányok egyébként nagyon  szépek voltak,jó  arcra nem  mind volt  gyönyörű,de  a  teste sokuknak  nagyon szép volt,női  szemmel is.Egy-egy lányos kirakat között,volt szexszínház,vagy szexmúzeum is,marihuána múzeum,de étterem is volt,vagy erotika mozi,és mindenféle erotikával  kapcsolatos boltok,klubbok stb...Ezen az utcán  nem mertem  fotózni,annyira pofátlanságnak éreztem volna,így is  tiszta rosszul voltam,hogy úgy nézi mindenki  őket mint ha állatkertben lennénk,szörnyű  megalázó lehet vagy nem  tudom :/ , nem is akartam,de nem is szabadott volna,a legtöbb kirakat aljában ott a matrica,hogy tilos Őket fotózni,de ha valaki megteszi,rákopognak,és mutató újukkal jelzik,hogy nem  kéne :/  :/
Mikor már nagyon fáztunk  ,kerestünk egy  pizzázót és beültünk.Na  én   asszem  itt   kezdtem el  érezni,hogy valami  másabb a  megszokottnál.Folyton az  az érzésem volt,hogy a számat nem tudom alap helyzetben  tartani,mindig  vigyorgok mint a tejbe tök,nem  tudom  követni az eseményeket,nevetek  mindenen,a szám száraz,és  bemagyarázom  magamnak,hogy   mindenki  minket néz,és alig  várják,hogy eltűnjünk onnan.Behatárolni sem tudom,hogy mennyi  ideig  voltunk ott,nagyon soknak éreztem,a  pizza  sem  ízlett igazán,sima  margarita pizzát  kértem,de  nem  éreztem  konkrét ízeket,csak,hogy nagyon  zsíros,és,hogy sós,és,hogy valamit forgatok a nyelvemmel...fúúúú....menni akartam minél előbb,nagyon kellemetlenül éreztem   magam,azt gondoltam,hogy nagyon hangosak  vagyunk,és  ,hogy alig várják,hogy fizessünk és   húzzunk  a  francba.Nagyon  kész  voltam,annyira  emlékszem  csak,hogy  mindentől féltem.Féltem,hogy elveszek,féltem,hogy a többiek  elhagynak,féltem,hogy nem találunk vissza a garázshoz,féltem,hogy hogyan fogunk haza jutni,hogy  Gabi jól van e,bír   e vezetni,egyszerűen rettegtem  ,hogy  a  garázsból kijövet se legyen  semmi baj,mert szűk  is volt,és  meredekek is  a  lefelé  vezető alagutak,aztán,hogy az utcán  se   történjen  semmi baj....egyszerűen rettenet volt komolyan....Az,hogy a pizzázótól  a  kocsiig mi történt ????!-fogalmam  sincs,arra emlékszem,hogy a sok  félelem  mellett voltak olyan nevető  görcseim is,hogy könnyeztem a nevetéstől,sok volt a véglet,sokszor voltam  mélyen,és kb. ugyan annyiszor fenn is,de összességében jól éreztem  magam.Mikor vissza értünk  a szállásra,még beszélgettünk Vikiék szobájában egy darabig,aztán  a mi  szobánkban folytatódott a  bandázás,a többiek még kimentek elszívni egy cigit ,na  nekem itt  van  a teljes képszakadás,szerintem  elaludtam :))))))
De félálomban lehettem,mert  emlékszem ,hogy Feri a hello kittys zoknimon nevetgélt,de volt olyan is,hogy megint azt gondoltam,hogy a szomszéd szobában a  zuhogás  nekünk  szól,hogy  kussoljunk,a  tv-t  is megszerelték  idő  közben,de  ezek csak  képkockák,amik  így fel-fel  villannak  azóta is,szerintem szunyáltam :D
Reggel mikor kinyitottam a  szemem,ez a  látvány  fogadott:
szerintem ez  az az élmény  amit  sosem  fog elfelejteni a szülinapos,hogy  a  18.szülinapját  Amszterdamban töltötte,és rohadtul sokat nevetett,és annál  is többet kiabált,mert  azt gondolta,hogy nem  halljuk  amit  mond,és ez miatt  mindenki  minket  nézett,de  közben lehet,hogy nem  is így  volt csak én  gondolom  úgy,hogy a normálnál hangosabb beszéde  miatt,nem  kicsit  voltunk  előző este feltűnő   jelenségek?!Atyaaaaaaéggggggg......ultra gáááááázzzz  visszagondolni,hogy  milyenek  lehettünk,de  tök  mind  egy,ennek  így kellett történnie,így  volt jó,és emlékezetes.Annyira emlékszem,hogy  végig  azt mondogattam,hogy mekkora  bűn ez a  város,már  az  is  bűn,hogy  oda  mentünk,nem ,hogy amit csináltunk,nagyon nagy  bűntudatom  volt,de egy másik percben meg teljesen az ellentétjét gondoltam,hogy  mennyire  jól  érzem  magam,és  itt  szabad....érdekes  kettősség  volt  bennem  végig.
Szóval  reggel  mikor  felébredtem  ,nagyon  fáradtnak éreztem magam,elmentem  lezuhanyoztam,felöltöztem,felébresztettem  Gabit  is,hogy lassan készülődni kellene,mert 11-ig lehetünk a  motelban.

Megettünk egy-egy szendvicset,összeraktam az arcom,hogy vállalható fejem legyen utcára is,megvártuk  míg  Ákos  is elkészül,addig én  lefotóztam a szobát és a kilátást:





Mikor Ákos is kész lett,lementünk Vikiékhez,ilyen volt az Ő  szobájuk:


Elszívtak egy (normális)cigit még indulás előtt,mivel  a kocsinkban  tilos a dohányzás :D , aztán az autóhoz menet  még meggondoltuk  magunkat,és bementünk még a kocsmába,ami most az előző  kulcskérős  estéhez képest pangott az ürességtől.

Én kértem egy forró csokit,a  többiek

































 kávéztak,teáztak,beszélgettünk,ébredeztek,aztán lassacskán elindultunk,de  időérzék még ekkor  sem volt,mert  pontosan  11-kor adtuk le  a kulcsot és  ültünk  le  meginni valamit  indulás  előtt,és  fél  1kor  indultunk  végül  neki   ismét  az  amszterdami sétának,csak immár nappal.Megint  ugyan oda  parkoltunk,megint a  plafonon voltam  az idegtől és  a  félelemtől,hogy csak  érjünk oda  baleset nélkül,de hála az égnek nem  volt  semmi gond,nyilván csak én paráztam rá ennyire a dologra.Ezt a  napot városnézéssel,szuvenírvásárlással akartuk  tölteni,

be  is mentünk szinte  minden  utunkba eső ajándékos boltba,de  volt  már karácsonyi vásár is





ott  is nézelődtünk,be szerettünk volna menni a  viaszmúzeumba  is,de  úgy döntöttünk azt a pénzt inkább  elkajáljuk,így KFC-be  is  voltunk,na meg  visszatértünk az előző  este meglátogatott helyekre  is.Igen,a  BABÁba  is.
Vettünk  ott  is  dolgokat,hazahoztuk,hogy megmutassuk Anyuéknak,hogy mennyire más világ van pár 100 km-rel odébb,aztán meg majd egyik este ha nagyon unatkozunk  majd  kezdünk vele  valamit :P
Feri és  Viki  ez alkalommal sem tértek  ki  az ajtón romlatlanul,Feri  megevett egy egész sütit,úgy mint én  előző este,Viki csak 1 felet,és indultunk  is  tovább.Hát  mire a  KFC-hez értünk  Ferinek akkor  kezdtek el  jönni a  tünetek,nagyon szétcsapta szegényt,hazafelé az úton be  is aludt.Viki is beérezte a felet,de nem volt  annyira "rosszul" mint a Feri.De  mind a  ketten azt mondták,hogy sokkal jobb  a süti mint a  tekert cigi,bánják,hogy nem azt ettek előző este.



Marha nagyokat sétáltunk most így a térképen végig nézegettem a helyeket ahol megfordultunk,hát  nem  semmi  egy  város.




































A  fiatal,az idős,a  középkorú...mindenki  szívja,mindenkivel,bárkivel,bármikor.A  mellettünk lévő asztalnál pl. egy család ült,teljesen átlagos család,az utcán látva  eszembe nem  jutna,hogy  ezek valaha is hozzá nyúltak eféle  dolgokhoz,szóval  a  felállás  :anya-apa-lányuk-és  annak  a  párja.Szóval így  négyecskén  lazán-faszán-5  perc  pihenőre-vagy egy  kávé erejéig,beülnek,elfogyasztják az  innivalót,meg a szívni/ennivalót,és  mintha  mise  történt volna,folytatódik  a  napjuk.Felfoghatatlan,hogy mennyire  nyugodtak,és  lazák az  emberek,most  itt  nem a  turistákra gondolok,hanem pl.  az összes  boltban ahol megfordultunk,az eladók (kivéve a  pizzázóban),tehát akik  biztos  ott  élnek,és ez nekik  a természetes.


















KFC :D


 A  szuvenír  boltok tele vannak  mindenféle marihuánás  dologgal,na  meg a  szexes termékekkel,ajándéktárgyakkal,és  még  ami jellemzi  Hollandiát  a  fapapuccsal  és  a szélmalmokkal,tulipán hagymákkal.
A  marihuánás ízesítésű  dolgok  választéka  szerintem  végtelen.A  sörtől a  nyalókáig,minden van  ilyen  ízben,energiaital,kekszek,teák,fúúú nagyon  sok  minden.Minden féle  marihuána levél  minjájú ajándék,illetve  olyan  eszközök  amik  segítségével magad is sodorhatsz cigit,különféle  csigapapírok,tekerőpapírok ízesek-illatosak,minden féle.Vizipipák,sima  pipák,és minden olyan eszköz  tároló,daráló,aprító és  minden amiről  azt sem  tudom  mik is azok,szóval minden,tényleg minden.Mi végül  vettünk  kulcstartót,ami egy füves cigi,és rá van írva,hogy "I <3 Amszterdam" , hűtőmágnest,Gabi egy  pólót,megkóstolta a  sört is,anyáéknak hoztunk haza kekszet,hogy  megkóstolják ;)
Ezeken kívül  vettünk még a karácsonyi vásárban  cukorkákat,kaptam  nyalókát is,meg baglyos illóolaj párologtatót,meg baglyos szélcsengőt,varázsgomba teát is kipróbáljuk  majd egyszer  ha már legálisan  hozzájutottunk :P
Vettünk  mindannyian  ugyan  olyan karkötőt,fekete fa gyöngyök vannak  rajta és egy fa kereszt díszíti,és egy kis kulcstartó fapapucsot is.
Mivel már megint Ránk esteledett,és fáradtak is voltunk,meg már fáztunk is,így elindultunk haza,maradtunk volna még szívesen szívünk szerint,de másnap ugye a Fiúknak meló,Ákosnak suli,na meg hát az út is  volt 3  óra,szóval el kellett  indulnunk.
Összességében szuper hétvége volt,élmény volt minden,rég féltem ennyit és ennyire,de ezzel ellentétben régen nevettem ennyit és ennyire :)
Mikor a városból kifelé haladtunk Gabi megkérdezte,hogy jól éreztem e magam,mire  én csak annyit feleltem,hogy  ha az Ákos (a szülinapos)  jól érezte magát,akkor  én is.Nekem az volt a fontos,hogy Neki örömet okozzunk,szerintem sikerült,mert 3 nap telt el és  még mindig erről beszél,és mosolyog,és felidéz,és mosolyog,és visszaemlékszik,és mosolyog,szóval jó volt <3