Az élet apró örömei

Itt Belgiumban jelentősen jobb az életszínvonal , mint otthon Magyarországon.De gondolom ezzel nem árultam el nagy titkot.Szeretünk is itt élni,mert tényleg fényévekkel másabb minden.De bizony vannak olyan dolgok ,illatok,ízek stb. amik nagyon-de nagyon tudnak hiányozni.Ilyenek a jó magyaros ételek is.Mivel mi félévente járunk haza így nagyon ritkán eszünk fincsi dolgokat amiket Ti megszokottnak vagy már uncsinak tartotok.Ezért mikor megy haza a férjem kollégái közül valaki,mindig fizetünk egy plusz bőröndöt,adunk pénzt és egy listát,és televásároltatjuk hungarikumokkal.Nem volt ez másként most sem.Ma reggel , végre,3 hónap után ,megint érezhettük azokat az ízeket amik annyira hiányoznak Nekünk:)

Megérkezett a bőrönd,teli:kolbásszal,szalámikkal,májasokkal,szalonnákkal,mikro popcornnal,túrórudival,maxi kinggel,mákkal,grízzel,pacallal,tejföllel,sajtospárizsival..............................

Sajnos csak 32 kg-ig lehetett pakolni a bőröndöt,de most decemberig valahogy majd beosszuk:P

Mert akkor majd jönnek ki vendégségbe néhányan,szóval majd akkor is jön egy kis Magyarország,egy kis Szeged:):):)

Egy vasárnapi reggeli,nem épp a legszebb módon,de a legjobban eső érzéssel.....

Újra gyermeknek éreztem magam...

Anyával munka után elszoktunk menni vásárolgatni.Most járkálva a sorok között , megpillantottam a kacatos cuccok halmazában egy ilyet:

Több sem kellett , haza jöttünk egyből néztem vajas keksz receptet,és nekiálltam.A recept roppant egyszerű,nem kell nagy tehetség az összeállításához,még nekem is sikerült:P
Beletöltöttem a szerkezetembe,és csak nyomtam és nyomtam a formákat.Annyira élveztem,mint gyerekkoromban a gyurmázást.
A recept:

Házi keksz hozzávalók

• 60 dkg liszt
• 15 dkg cukor
• 20 dkg vaj
• 1 sütőpor
• 1 tasak vanilia
• 3 egész tojás

Házi keksz készítése

A hozzávalókat összekeverjük, félkemény tésztát kapunk

A házi kekszeket 5-6 centiméteres darabokban kivajazott tepsibe tesszük.
Házi keksz tipp! Mivel a házi keksz nagyon vékony így hamar sül, vigyázzunk nehogy megégjen. Akinek nincs kekszformázó sütőforma a húsdarálójához, az nyújtsa ízlés szerinti vékonyságra, majd recés vágóval vágjuk fel.
Házi keksz elkészítése: 30 perc + 5-8 perc sütés.


És végül,ilyenek lettek az én kekszecskéim:

Persze ezek az első sütéseim,és hát magamhoz képest szerintem szépek lettek:)
Ehhez hozzá lehet adni kakaóport,vagy citromhéjat,és a nagymamám kókuszosat is szokott sütni,eldobozolja,és karácsonykor előveszi,teával vagy forralt borral szoktuk öblíteni,nagyon jó kis csemege a hideg napokon,mikor nincs más dolgod,csak azt nézni,hogy kint ,hogy havazik.

Nem pótolható...

A mindennapok forgatagában, néha csak fáradtságból,néha időhiány,és néha bizony lustaságból sem jöttem írni.De ma mindent félre téve itt vagyok, és írok Nektek pár sort,hogy ne érezzétek a rettenet űrt ,mit a hiányom okoz:P

3 hete ,október 1-én történt egy olyan dolog , ami sajnos gyökeresen megváltoztatta a mindennapjainkat.Eltávozott ,és most már a legszebb angyal cica a menyben,el kellett altatnunk a cicánkat,mert beteg volt.Nagyon nagy űrt hagyott maga után,mert tényleg olyan volt mint egy családtag.Imádtuk,szinte ő volt az első mindenki számára,és utána csak a család többi tagja.Ő kapta a legtöbb törődést ,szinte körül rajongtuk:)Hirtelen jött a betegsége,és nem is gondoltuk ,hogy ekkora a baj,de miután már etetni sem bírtuk mint ahogy előtte,így már orvoshoz fordultunk, hogy segítsen,mert a cicus beteg...mire ő közölte,hogy nem simán csak beteg,hanem nagyon beteg...és így jutottunk arra a döntésre,hogy nem szeretnénk látni,hogy hogyan szenved tovább.A doki beadta neki a szurit,szusszant még 3-mat és a 4.-nél már nyak elernyedt.Szörnyű volt látni.Ezt követően haza hoztuk,és eltemettük az udvarunkba,és anyukám már ültetett oda gyönyörű rózsákat is.
Ami ezután jött,azt tényleg nem tudom szavakba önteni,mert nem tudom megfogalmazni.Igazából nem történt semmi,az nap legalábbis biztos.Csak csöndben ültünk, melegedtünk a lobogó kandalló tüze mellett,és arra gondoltam én legalábbis,hogy most már legalább nem fáj neki semmi.
Teltek a napok,minden este rám jött a sírhatnék,hogy de miért nem jön fel a szobánkba?Miért nem dorombol a lábunknál mikor eszünk,hogy csak egy falatot dobjunk neki,mert ő is szereti amit mi eszünk,hogy miért nem jön,és fésülteti magát,és miért nem csikorog a hangja a dorombolástól,mert annyira hízeleg?!Rossz volt elfogadni,hogy nem-nincs többé....
Míg nem egyik hétköznap ,csöngettek...én akkor is mint ahogy most is ,az ágyikómban írtam,gépeltem,olvasgattam,vagy valami hasonló....Lent volt aki kinyissa az ajtót,így nem ugrottam,hogy na ki az?!
Egyszer csak hallom,hogy recseg a falépcső,jön valaki felfelé,és kopogás hallatszik az ajtómon...
Szabina volt,a sógornőm,kezében egy picike ,fekete-fehér cicussal.Először nem is tudtam,hogy mit is érezzek,mert bennem volt az,hogy hát a régit nem pótolhatja semmi és senki...De mikor átadta,és hallottam a dorombolását,nem tudtam ellenállni,lehengerelt:)
A neve : Pötty.

Pötty,egy nagyon kedves,hízelgő,de eleven kölyök cica.A neve az apró pöttyökből jött,ami a bundájának a fehér részében van,apró pici pöttyök:) én Pityi Pöttynek is szoktam becézni.Még nem hallgat a nevére hisz 2 hete ha nálunk van...De viszont nagyon ügyi,egyszer sem pisil-kakilt még máshová,csak az alomjába,és még mindig meg van a szopási inger-kényszere,általában apának a pólóira szokott rányomulni,elkezd dorombolni,dagasztani,és szopizza a póló csücskeit,nagyon kis édes:)
Mint mondtam nem pótolja a régit,mert teljesen más személyiség a két kandúr,de még sem annyira üresek a napok,főleg,hogy kis dinka még,örökké játszik:)

Az idő nem áll meg!

Kicsivel több mint egy éve kezdtem el először blogot írni.Az esküvőszervezéssel kapcsolatos dolgokat osztottam meg az olvasókkal,és olvashattam én is....Nagyon jól jött ez,hisz akkoriban sok szabadidőm volt,és lefoglalhattam magam.De eljött az esküvőnk napja ,amit annyira vártunk és szerveztünk egy éven át.Nagyon gyorsan eljött az a nap,és nagyon gyorsan el is ment......maga után hagyva egy hatalmas űrt.Egyszerűen annyira lekötött és foglalkoztatott ez a téma,napról-napra,hónapról-hónapra,hogy most,hogy elmúlt és vége egyszerűen nem tudom mivel kitölteni az időmet,nem találom a helyem.Persze csinálhatnék egy csomó mindent,de az elmúlt évből kiindulva valami olyasmivel szeretném folytatni,amiben kitudom élni a kreativitásom és a kézügyességem.Nincsenek még konkrét elképzeléseim,de ez majd még kiforrja magát:)
Első bejegyzésemhez, talán egy bemutató képpel indítanék azoknak akik még nem ismernek,akik pedig tudják ki vagyok,nekik meg egy kis plusz vagy repeta:)
Fogadjátok szeretettel: