Fél éve már....

Fél éve ilyenkor ,pont ebben az időben, 16:29-kor esküdtünk egymásnak örök hűséget,Isten Szent színe előtt.

Elsősorban persze a boldogság és a feledhetetlen tekintetek ,illatok,érzések és iszonyat szívdobogós,meghatódós emlékek törnek rám.
Ennek emlékéül készítettem egy kis videót a Szerelmemnek,akit érdekel az itt megnézheti.
A zenéért köszönet Mesének:)

Akik velünk egy napon tartották az esküvőjüket,azoknak boldogságos félév fordulót kívánok,Mese,Barbi,szép napot Nektek:)

Osztálytalálkozó

Nos az előző bejegyzésem aki olvasta,az tudja,hogy 2 osztályom volt.Az alsó tagozatot még Jánoshalmán jártam.Ezután Szegedre költöztünk,és a felsőt már itt kezdtem a nagy ismeretlenbe...
Minden olyan idegen volt,minden olyan furcsa ,féltem is...
Mikor beiratkoztam a suliba,már az nap megismerkedhettem az osztályfőnökömmel,Éva nénivel:)
Nagyon kedves volt,mondtam neki,hogy félek,de mondta,hogy nincs okom rá,mert kedves kis osztálytársaim lesznek.
Ezek után már vártam,hogy vajon milyenek lesznek?Elfogadnak?Lesznek barátaim?Esetleg lesz szerelmem is?
Hát persze,hogy volt minden...voltak barátok,ellenségek,szerelmek,de hát ez így volt jó:)
Amiket soha nem feledek: az osztálykirándulások,a szülinapok,a kézműves szakkör,az énekkar,a Mónival a táncórák,a szünetek közti bújócskázás,az első csók Balázzsal;), a tesiórai hulahopp karikázás és tollasozások,na meg a csapatkapitányozások,később már a bandázások suli előtt ,pár szál cigi (azóta sem dohányzom),a garázsnál a ricázás,a háztartási versenyek,a németórai rosszalkodások,és még sorolhatnám,mert volna mit,mert nekem sokat jelentett tényleg az a négy év.Sokáig hiányoztak is utána.Volt akivel még évekig tartottam a kapcsolatot,pl.Zsolti ,Norbi,de egy idő után valahogy az is elmaradt.Norbi még modellem is volt egy vizsgámon,ezért örök hálám neki,kösz Norbi:)
Aztán mikor már végeztem , és már dolgoztam a szakmában,valahogy összehozott a sors Tamással,tetszett neki a munkám,rendszeresen jött,vágatta a haját,örültem,hogy látom:)
Dóri is egyszer felkeresett,megcsináltam a haját,tetszett neki,és ezáltal Vele még most is tartom a kapcsolatot,mindig vár haza,mert szereti a munkámat,ezt a baráti bizalmat ,tavaly megkoronáztam azzal,hogy meghívtam az esküvőnkre,köszönöm,hogy eljöttetek,remélem ízlett minden:)

Mostanában személyes okok miatt Szandrával beszélek legtöbbet,nagyon szeretem az írásait,a tanácsait,ahogy lelket tud önteni az emberbe,szerintem valójában egy ANGYAL.

Sokatokkal csak összefutottam,így utcán,vagy boltban,véletlen szerűen,de volt aki fel sem ismert,de volt aki nagyon örült,ilyen volt pl. a Kriszti a SING-ben,kicsit másabb állapotban megvitattuk,hogy szar a buli:)
Vagy tavaly Petrával is összetalálkoztam teljesen véletlen a printkerben,örültem nagyon,de nagyon siettem és nem nagyon volt idő cseverészni,pedig láttam,hogy jönnének belőle a kérdések hisz olyan jólelkű volt mindig is:)
Persze Nikivel is találkoztam párszor,meg képzeljétek a férjemmel még rokonok is valamilyen szálon,na de asszem ennyi az átlagnál több találkozások száma:(
Szilárd,tőled még egyszer bocs,hogy nem köszöntem oda,de nem voltam biztos benne,hogy Te vagy:S

Hogy Velem mi van?Mi történt azóta?
Nagy vonalakban,szerintem mindenki tudja,mert hát az internet egy csoda,én is be-be szoktam kukkantani a Ti profilotokba,gondolom nincs ez máshogy Veletek sem.
Boldogan éldegélek a Férjemmel itt Belgiumban,tavaly nyáron volt a lagzink,mint azt már említettem,és most várjuk a gólyát,de hát nem megy az olyan egyszerűen...

Nos a címhez visszakanyarodva....
Nagyon örülök,hogy végre sikerült összeszervezni az osztálytalit,annak viszont kevésbé,hogy nem tudok ott lenni...ez van,ilyen az élet,de nagyon remélem,hogy nyáron megtudjuk ismételni a találkát,mert nem szeretnék lemaradni erről a várva várt eseményről...
Majd 2 hónapot otthon leszek,csak találunk egy szabadnapot,ami mindenkinek megfelel,én nagyon szeretném....
Szombatra nagyon jó bulit kívánok,mindenkit puszilok,és nagyon sajnálom,hogy nem tudok ott lenni:(

Költözés

Mikor kiderült,hogy a szüleim is ideköltöznek Belgiumba, örültem,de mikor megtudtam,hogy a párom egy nagy házat akar nézni,ahol elférünk mindannyian,már akkor tudtam,hogy ez nem fog túl sokáig működni...megemlítettem,lehurrogtak,hogy majd összeszokunk,de egyre biztosabb vagyok benne,hogy nem fog menni.

Szeretem a szüleimet,mert mindenki szereti a szüleit,de valahogy nem tartom egészségesnek,ezt az együtt "élésdit"....
Két külön család vagyunk,más-más szokásokkal,más vezérel bennünket,másak az érdeklődési köreink,minden más...
Hosszasan tudnám ecsetelni a dolgokat,de felesleges,mert nem szeretnék mindent megosztani,meg nem is hiszem,hogy bárkit is érdekelnének a részletek.

Lényeg az,hogy valószínűleg nyaralás után ,ha visszaérkezünk,ősszel,de legkésőbb még karácsony előtt szétköltözünk....

Már a fejem tetején jönnek ki a költözések, szinte az egész életem erről szólt...
Míg kicsi voltam nem nagyon fogtam fel,hogy mi is történik körülöttem,de már akkor is költöztünk állandóan.
Mikor 3 éves voltam,letelepedtünk egy falucskában,Jánoshalmán.Ott nőttem fel,szerettem ott lakni nagyon,majd mint minden nyáron,2000 nyarát is a Mamáéknál töltöttem,de mikor közeledett szeptember,jöttek értem anyáék,és vittek haza,igen ám,de útközben jelentették be,hogy míg én a mamánál nyaraltam,addig Szegedre költöztek,nem Jánoshalma többé az otthonom.Elfogadtam,mert mit tehettem volna,de féltem az újtól,az ismeretlentől,és sokáig nagyon hiányzott minden...Furcsa volt panellban lakni,furcsák voltak az emberek,nem értettem,hogy miért nem mehetek le a játszóra vagy csak ki az utcára?!Hisz előtte Jánoshalmán az udvar volt a minden,a friss levegő,meg a homokozónál a kis konyhasarok,de mindez megszűnt...
És megint csak jöttek a költözések,albérletről albérletre,utáltam...
Lassan "felnőttem",és megismerkedtem a férjemmel.Összeköltöztünk,és a költözködések egymást követték ismét...mindig volt valami ami miatt költöznünk kellett.De a legnagyobb változás akkor állt be az életembe,mikor 2010-ben kiköltöztem ide Belgiumba.Persze hirtelen nem tudott jobbat az uram,mint egy hotelt,de hát abba is bele őrültem,akkor még munkám sem volt,és depis is lettem...majd később onnan is elköltöztünk,ez volt talán az első költözés ami feldobott valaha,hogy végre egyedül és csak ketten,stb...
Ezt követte a bejegyzésem eleje,hogy kiderült,hogy a családom is jön Belgiumba,és a lakásunk kicsinek bizonyult,meg,hogy próbáljuk meg együtt,mert ha összefogunk minden könnyebb lesz,hát hogy is ne....
Most ott tartunk,hogy minden közös kasszán volt,ha a konyhára vásároltunk valamit anyával,akkor azt anya -!elfelezte!-és így ment ez eddig.Most ők külön konyhán akarnak lenni,mert mi állítólag pazarlunk,és nagy lábon élünk...ők 3-man vannak ,mi ketten,és mégis felesbe mennek a dolgok,centre pontosan,és ők vannak felháborodva...persze erről én semmit nem tudok,mert anyám nekem nem mert panaszkodni,mert tudja,hogy én leoltom,kíváncsi leszek ,hogy nekem mikor "tálalják"ezt az egészet...Mikor ketten laktunk heti 100 € költöttünk kajára...de abban minden benne volt,a gyümölcstől kezdve minden...
Az 1 hónapban 400 €,de volt amikor még annyi sem volt,most meg,volt,hogy nem volt elég a konyhára 600 €?
És most nem a minőségi dolgok vannak véve,cocacola stb,mint mikor ketten laktunk....szóval nem értem én,mire volt ez az összeköltözés jó?!de én már akkor kérdeztem ,hogy miért jó a szarban taposni,ha ki is lehet kerülni?!
És ez csak az anyagi rész a történetnek....

Így hát arra a döntésre jutott végre a férjem is,hogy jó,hogy itt vannak,meg jó látni őket,de nem a nap 24 órájában.Hétvégente,vagy naponta egy kávéra,és itt a mese vége.


Tegnap elkezdtem nézegetni az ingatlan irodák oldalait,milyen a kínálat....ha tehetném máris mennék innen a francba....
Jobbnál jobbakat találtam,bárcsak év vége volna már.A párom természetesen lakásba akart menni,mert,hogy elég az nekünk,mondtam neki,hogy én még egyszer nem akarok költözni!!!Családalapítás előtt állunk,előre gondolkodva,én nem akarom lakásban nevelni a gyerekemet...nekem udvar KELL!
Mondta,hogy hát igazam van,minek költözzünk megint ha majd nagyobb lakásra lesz szükségünk ,mert jön a baba....na végre ,felfogta,hogy miről beszélek....
Minimum 2 hálós-nappalis HÁZ kell!

Boldogság

Megvan az első kuncsaftom:)
Gyermekkori barátnőm ,nagyon boldog vagyok,hogy én készíthetem a vendégvirágaikat:)
További infók a másik blogomban hamarosan!

Merre menjek?Mit csináljak?

Mióta itt kinn lakom Belgiumban nem találom a helyem....

Persze nyilván azért , mert nem azt csinálom amit szeretek,ami a szakmám...

A tavalyi évemet teljesen lekötötte az esküvőszervezés,nos ennek vége lett a nyáron,és azóta csak úgy pangok,nem tudom magam feltalálni.Azóta is eszeveszetten nézegetem az újabb trendeket,az elmúlt nyár esküvőit,gyönyörködöm,és azon agyalok,hogy miért nem tudok tovább lépni?!

Valójában nem is akarok,egyszerűen egész nap leköt,és a nap 24 órájában tudnék ezzel foglalatoskodni.

Amelyik része megragadt,és nem tudom elengedni az a dekoráció...szeretnék ezzel foglalkozni,de nem tudom ,hogy kezdjek bele...

Legbelül bánom,hogy 1200 € fizettünk a dekorosunknak,mert amit összerakott,biztos vagyok benne,hogy én is megtudtam volna csinálni....

Ráadásul olyan befejezetlennek érzem így utólag az egészet.

Úgy beszéltük meg,hogy a vendégasztalokon lévő vázákban,amikben ágak voltak nem csak virágos gömbök fognak lógni,hanem kristálylánc,barna gyöngyök az ágakra húzva,és esetleg tollak...

És ugyan ez, a hátterünkben is,és ahhoz képest csak ágak és fotók voltak a hátterünkben:(

No meg még sorolhatnám....

Akkor hirtelenjében tetszett,elvoltam ragadtatva,de hát utólag már kitisztult a szemem és látom,hogy bizony lemaradtak dolgok amiket megbeszéltünk....

Annyira szeretnék az esküvők ezen részletével foglalatoskodni,de nem tudom ,hogy kezdjem el,nem tudom,hogy induljak neki...

Talán csinálni kellene egy pár koncepciót,arról profi fotókat és reklám, reklám hátán?!Vagy hogy?

Van esetleg valami tanácsotok ezzel kapcsolatban?

2011

Úgy érzem,hogy életem egyik leggyorsabban telő éve volt,de hát az idő múlását akkor szoktuk gyorsnak érezni,ha jó,örömteli dolgok történnek.Biztos Ti is éreztétek már,hogy mikor jól érzitek magatokat ,akkor csak úgy röppen az idő...
Nekem egy szempillantásnak tűnt a 2011-es év.

2011 januárjában,mikor visszaértünk Belgiumba,elkezdtük a pénzgyűjtést a lakodalmunkra.Örültünk az új évnek,mert vártuk már,hogy 2011 legyen,mert végre már csak 7 hónapot kellett várnunk a nagy napunkig.

Majd jött a február,anya szülinapi köszöntésén kívül,meg a Valentin napon, nem is tudok más dolgot felidézni,mert valószínű annyira elröppent...

Valentin napi ajándék:)

Március...már a húsvétra koncentráltunk,hisz alig vártuk,hogy jöjjenek Anyáék,mert decemberben láttuk őket utoljára.Minden szabadidőmet lekötötte az esküvőszervezés,haza is utaztam 1 hétre,ki kellett osztanom az esküvői meghívókat.Rövidke hét volt,nagyon sok mindenkivel találkoztam,de bevásároltam húsvétra,és hoztam ki a magyar finomságokat....
                                                             Az esküvői meghívóink

Április.Végre meglátogattak bennünket anyáék,a hosszú hétvégére.Tartalmas volt,és olyan jó...
Örültem nagyon,és ez is mint minden jó annyira hamar eltelt.

Május,Gabim szülinapjának hónapja,sütöttem neki pipit,meg pezsiztünk.De ekkorra már sok gumicukrot megvettünk a lakodalmi candy bar-ba,emlékszem ekkor már minden napunk az esküvő körül forgott....

Majd jött a június,ekkor már tűkön ültünk,és izgultunk nagyon,mert már azt mondhattuk,hogy jövőhónapban lakodalom.Hát igen,ez a hónap telt visszagondolva a leglassabban,vártuk a júliust,vártam,hogy mehessek haza,mert tudtam,hogy otthon ha 100 felé szakadnék sem volna elég,és már otthon akartam lenni,mert már nem találtam a helyem sehol,már alig vártam,hogy találkozhassak a családommal a barátnőimmel,és hát,hogy végre 7 hónap után Magyarországon lehessek.
Júniusban Apa áthozta öcsémet Németországból,ide hozzánk Belgiumba,mert közben Gáborom elintézte azt,hogy apa is ott dolgozhasson ahol ő,azaz,ideköltöznek,augusztustól apa is a cégnél dolgozik majd.Hurrá,együtt leszünk végre...

Júúúúúúlius.Végre.
Ezt a hónapot vártam akkor már egy éve,és eljött végre ez a hónap is.
Apa miután Ákos áthozta múlthónapban,visszament Németbe,mert hát attól Nekik még melózniuk kellett,nem mondtak még fel az ottani munkahelyeiken,no de július elején jöttek,de most már anyával,mert anya jött velem haza Magyarországra.Ő volt a segítőm otthon,és hát jó volt,hogy nem egyedül kellett haza mennem.Anya először repült,nagyon félt,de végül élvezte az utat.Pont a legnagyobb júliusi melegbe érkeztünk meg,abba a jó döglesztőbe,no de hát attól az élet nem állt meg,az esküvő közeledett,volt mit tenni,nem volt idő lábat nyújtani,de nem is bántam,hisz ezt vártam hónapok óta.Rohangálás,ruhapróbák,apróbb dolgok beszerzése,egyeztetések,találkozók,kajálások,beszélgetések,meghatódások...jajjjj ez nagyon érzelgős hónap volt asszem....

10 napra rá,jöttek a férfiak is,Ákos és Gabim repcsivel,apa pedig autóval,hozta a sok-sok holmit,meg mindent amit a repcsin nem tudtunk volna haza vinni.Végre átöleltem a szerelmetesemet 10 nap után:)hmmmm
Ezt követte a leány és legénybúcsú...khm..a legénybúcsút mai napig nagy titok övezi,1 darab fotó nem készült,de állítólag mindenki nagyon berúgott,és asszem ennyit tudok.De ,igazából semmi nem történt,tudom jól,csak húzzák az agyam,gonoszok:(
A lánybúcsú...hát igazából nem tudtam mire számítsak,mert hallomásokból tudtam,hogy hol ez,hol amaz mondta le,elvoltam keseredve,hogy akkor valaki egyáltalán eljön?!
Persze aztán volt meglepődés,és vidámság meg minden,jó volt nagyon,örök emlék marad:)

                                                           Kaptam sok-sok ajándékot

                                                                          Koccintás

                                                                  Köszönöm Nektek....

                                            Nina barátnőmtől egy csudálatos tortát kaptam:)

                                                    köszönöm,köszönöm,köszönöm<3

                                                     Alsógatya címke gyűjteményem

                                        És hát asszem Őt nem kell bemutatnom:) ;)puszi Kriszti

Következő hét már nem szólt másról,csak,hogy azt oda kell vinni,ezt ide hozd,most ezért a ruháért kell menni,most ilyen próba,most amolyan,hol vagy?,miért nem lehet elérni?,stb....stb.....stb......Csütörtökön már ott aludtunk Kanizsán,beugrottunk a lakodalmas terembe is megnéztük,hogy áll a dekor,pénteken már érkeztek a rokonok,akik ott aludtak,hogy ne szombaton kelljen utazniuk,de közben szaladtunk gyónni,meg a Gabim akkor volt elsőáldozó is,jajjjjjjjjj,nagy sürgés forgás,vendég fogadások,de ennek a napnak is vége lett nagy nehezen,olyan szombat hajnal 2 felé....
Gyorsan jött már az az 5 órai ébresztő,épphogy lecsuktam a szemem,no de mindegy,nem érdekelt,hisz erre vágytam kislánykorom óta...
Ilyen szép volt:) jajjjj Istenkém,még ma sem léptem túl rajta azt hiszem.Még mindig nagyon szeretem , az egész milyenségét,imádok róla beszélni meg minden,talán egyszer valóra válik az az álmom is,hogy ebben az "iparban" dolgozhassak....

Ezután következett az augusztus.Augusztus elején már jöttünk is vissza Belgába,de ezúttal autóval mind az 5-en,ugyanis anyuékat át kellett költöztetni Németországból Belgiumba.Az út nagyon hosszú volt,még egyszer ha fizetnének sem autóznám le,borzasztó...pedig teszem hozzá,én nagyon szeretek utazni.De jött még velünk egy plussz utas is,méghozzá a CICA!:)Egy évet vendégeskedett Szegeden a szomszédban,anyáék ugye Németben hotelban laktak,oda nem vihették,mi meg mindig repcsivel jöttünk mentünk,no meg hát mi is csak január óta laktunk lakásban,előtte mi is hotelban éltünk.No de most végre jöhetett ő is,az utat jól viselte,tündér volt végig...
Végre megérkeztünk Belgba,végre elfoglalhattuk új házunkat,mert hát ahol eddig laktunk az kicsi lett volna már 5-knek.
Ezután az augusztus az összeszokásról ,alkalmazkodásról szólt.

Szeptemberben már visszarázódtunk a hétköznapokba,Gabi és Apa elkezdtek dolgozni,Ákos is elsejétől nyelvsuliba kezdett járni,anya pedig velem jött dolgozni,a CICA pedig nagyon élvezte az életet,egész szeptember végéig...ugyanis akkor beteg lett,és október elsején sajnos el kellett,hogy altassuk.

Alapból vacak volt az az egész hét,és erre még rá jött még egy rossz hír...Keresztanyám elvesztette a 20 hetes pocaklakóját...
Persze voltak jó dolgok is az őszies,szomorkás októberben,vettünk ezt-azt a hálószobánkba,elkezdtük szépítgetni a lakást,és megérkeztek végre az esküvői fotók negatívjai 4 db dvd lemezre kiírva,és a videóanyagunk....jupííí

Novemberben kiderült,hogy az Ákos haverjával jön még egy haverjuk,meg Gáborom 2 öccse is,de jó,végre valakik hozzánk is jönnek nem csak mi rohangálunk.Közben volt öcskös szülinapja is,kapott szép dolgokat,örült is,és persze nem bírta sokáig a család macska nélkül,de Ő még októberben érkezett hozzánk.Persze nem pótolja CICÁT,de imádjuk őt is,Pötty nagyon lökött:)

Decemberben megérkezett az ebédlőasztal,aminek aztán igencsak nagy hasznát vettük,jött az advent, karácsony,és hát ez a történetet asszem már ismeritek....


Persze nem tudom vissza adni szavakban mennyire jó is volt ez az év,de remélem,hogy a 2012-es is rejt magában valami apró csodát...
Nem nagyot,csak egy egész aprót....várva várom....

Elmentek:(

Lassan fel kell ébredni az álomból,és visszatérni a hétköznapokba.Vége az ünnepeknek,vége mindennek,a fiúk már a repülőtér felé haladnak,nem sokára fel száll velük,és ma már otthon teszik le a fejüket aludni.

Jó volt ,hogy itt voltak,finomakat ettünk,jókat ittunk,beszélgettünk,és nevettünk.Nem történt olyan eget rengető dolog,egyszerűen,csak jó volt látni őket,jó volt hallani a hangjukat,jók voltak a hajnalokba húzódó társasozások,és bár voltak furi dolgok,vagy inkább nem minden napi,vagy oda nem illő megnyilvánulások,hol ettől,hol attól,de ha nem lettek volna akkor hiányoztak volna,így volt jó minden ahogy volt.
Pár szót a fiúkról:
                                                                             Janika:

Sokat komolyodott nyár óta,vele lehetett normálisan beszélgetni,nagyon segítőkész volt,bár az édességet úgy falta,mint ahogy más a vizet issza,evés téren viszont nagyon válogatós volt,de ezt tudtuk is,hogy az lesz,csak nem számítottunk rá,hogy ennyire.Mindenre azt mondta,hogy nem szereti,persze fogalma sem volt róla,hogy milyen,mert nem tartom valószínűnek,hogy előtte evett volna már olyanokat,mint amiket vacsorára készítettünk napról-napra.No persze ez nem az ő hibája,de hagyjuk is...

                                                                              Márk

Hát,ő egy furcsa emberke....
Nem is tudom.Hát kapta az ívet rendesen a többi sráctól,de én remélem,hogy csak feltűnési viszketegsége van neki,és azért csinál "furi" dolgokat.Szerintem hiperaktív is.
Alapjáraton nem volt semmi gond vele sem,rendes volt,segítőkész,csak nem sok dolog köti le a figyelmét,jah,és mindentől árad belőle a böfögés,én ilyet még nem láttam.
No de hát gyerekek még. :)

                                                                              L.Szabi

Szabi ,Ákos osztálytársa volt egész általános iskolában.Szóval körülbelül 10éve ismerem,nagyon aranyos és nevelt ,tisztelet tudó srácnak ismertem meg,legjobb barátai közé tartozott tesómnak régen így sokat járt is öcsémhez anno,bírtam nagyon a Szabit régen,és mióta kiköltöztem nem is találkoztunk,mert nyáron mikor otthon voltam valahogy elmaradt a tali,az esküvőre meg nem tudott eljönni,mert az apukájával ment nyaralni.Szóval már vártam,hogy talizzunk,gondoltam változott sokat,komolyodott,meg minden.
Hát igen.Változott.Nem tudom hova rakni őt.Eljött itt volt,de nem éreztük azt,hogy annyira örült volna Nekünk,meg hát az egész szitunk.Mikor már beleuntunk,hogy minidig csak számítógépezik,meg kihúzza magát a közös programokból szóvá tettük neki,de a helyzet valahogy változatlan maradt.
Mondott dolgokat,hogy mik bántják belül,de hát adtunk neki tanácsokat,meg igazából azok nem is ránk irányultak,közünk nem volt a problémájához,ezeken csak ő saját maga tud változtatni,de hát nem igazán hiszem,hogy őszintén az lett volna a baja,de ezt ő érzi.

                                                                             A.Szabi

Más néven Andesz.Ő is öcsém osztálytársa volt,így őt is 10 éve ismerem már,még kis elsős kora óta.Vele nevettem a legtöbbet,és nagyon örültem,hogy eljött.Egy telefonnal leptük meg karácsonyra,a srác majdnem elbőgte magát,mikor meglátta,és kb. egy 3 óráig le sem lehetett törölni az arcáról a mosolyt.Nem tudom sejtette e ,tesóm elmondta e neki,hogy mit kap tőlünk,de látszólag nagyon és őszintén örült neki.
Még a nyáron,vagy lehet,hogy még a tavasszal meglett neki a repjegy,és egész évben ezt várta,hogy december legyen,és jöhessen ki hozzánk.Ki jött itt volt,és asszem minden percét élvezte,legalábbis ezt vettem ki a tekintetéből.De mondta is,hogy jövőre ismét jönne,ha nem baj.Hát , hogy a viharba volna baj?!Szabi SZERETETTEL várunk,ja és amit tegnap este beszéltünk lent az asztalnál...nem csak egy vendég voltál nálunk,de szerintem ezt legbelül Te is tudod:)
Ja és ne feledd:KKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKKK!XD
Nyáron viszont látjuk egymást,puszi:)

Ákos napja

Mivel átcserélődtek a napok,péntek helyett szombaton "főzött" végül Ákos.
Marha egyszerű dolgokat dobott össze,előétele görög salivolt,jól is nézett ki,ízlett is szeretem minden összetevőjét,egyben meg nagyon perfekt volt.Aztán lehetett választani,hot-dog,hambi,meg gyros volt az étlapon,én a gyrost kóstoltam meg azzal sem volt semmi problémám,ízlett ügyi volt.Desszertnek csokival leöntött gyümölcsök voltak,meg csőrege,amiből anyu úgy bekajált,hogy tegnap egész nap feküdt,mert hányingere meg minden baja volt....
Ezután kezdetét vette a szilveszteri "buli",nos én alapból nem szeretem ezt a napot,az meg ,hogy ezen a napon van a szülinapom egy külön nyűg az egész...
Egyszerűen ezen a napon már évek óta nem tudom jól érezni magam....
Nem tudom ,hogy miért vagy ,hogy alakult ez ki,de csinálhat bárki bármit,én nem tudok feldobódni....
Pedig mindig mindenki tök ari,meg a kedvemben járnak egész nap,de egyszerűen frászt kapok ettől,nem tudom megmondani miért,de nem szeretem,ez van:(
Lassan eljött az éjfél , aludtam is egyet előtte,aztán Himnusz,majd koccintás,öcsém kiélhette a piromán énjét,pfff,és ezután hoztak be nekem tortát,de akkor is sík ideg voltam,mert a tűzijátékozgatás közben majdnem történt 3 baleset is,végül nem de mi lett volna ha mégis?!Áhhh,egyszer agyfrászt kapok az ilyen eszetlen ,értelmetlen dolgoktól....
Szóval egyszer csak mérgelődés közben megszólalt a jól ismert sláger,Halász Judittól,és hoztak nekem 2 tortát.
Itt a videó róla:)
Kívántam,nem gondolkodtam sokat,hogy mit is kívánjak,mert már egy éve ezt kívánom,de nem sikerült még,no de majd most!!!!!!Fújtam volna el a gyertyákat,de mikor elfújtam ismét kigyulladt,nem esett le,hogy ez olyan amit lehetetlen elfújni,ezért próbálkoztam mint a bolond,lett is a szobában nem gyenge füstfelhő....
Már lassan leégtek ,mire kapcsoltam ,hogy,ez nem fog menni,mert behúztak a csőbe a "vicces" gyertyákkal.

A másik tortán sima számos gyertya volt,őzgerinc formájú,és gyümis,ja az előző torta csokis volt.
Jól esett ,hogy felköszöntöttek,nem számítottam rá,tudtam,hogy van a kamrában torta,de el is felejtettem,meg hát meghatott,hogy énekeltek,meg aranyosak voltak hát na......Felvágtam,szétosztottam,nem szeretem a csokitortát,de ez kimondottan finom volt,de tényleg.Ezután még el bohóckodtak a fiúk egy darabig,én bealudtam,Ők még bementek a városba,mikor haza értek felébredtem,és a nappaliból átvándoroltam a hálóba és ott folytattam tovább az előbbi tevékenységemet.

Végül a vacsicsatát,Gáborom nyerte,az egyszerű vacsijával,nem volt önfeledt a vigyor az arcomon,mert levest ugyebár nem is csinált,a desszertje is bolti volt,no de hát magamra vessek,mivel hát többek között én is 10-et adtam neki.
No de hát ennek is vége,még zsörtölődöm mikor szóba jön,de majd elmúlik....

Tegnap délután 4-re sikerült mindenkinek felébrednie,feltakarítottunk,és horror estet tartottunk,természetesen én bealudtam a film alatt,szóval ennyit ért számomra,de hát én már edzett vagyok horror téren,nem hatnak rám semmilyen formában....jobbnak láttam ha pihentetem a szemem egy picit:)