2011

Úgy érzem,hogy életem egyik leggyorsabban telő éve volt,de hát az idő múlását akkor szoktuk gyorsnak érezni,ha jó,örömteli dolgok történnek.Biztos Ti is éreztétek már,hogy mikor jól érzitek magatokat ,akkor csak úgy röppen az idő...
Nekem egy szempillantásnak tűnt a 2011-es év.

2011 januárjában,mikor visszaértünk Belgiumba,elkezdtük a pénzgyűjtést a lakodalmunkra.Örültünk az új évnek,mert vártuk már,hogy 2011 legyen,mert végre már csak 7 hónapot kellett várnunk a nagy napunkig.

Majd jött a február,anya szülinapi köszöntésén kívül,meg a Valentin napon, nem is tudok más dolgot felidézni,mert valószínű annyira elröppent...

Valentin napi ajándék:)

Március...már a húsvétra koncentráltunk,hisz alig vártuk,hogy jöjjenek Anyáék,mert decemberben láttuk őket utoljára.Minden szabadidőmet lekötötte az esküvőszervezés,haza is utaztam 1 hétre,ki kellett osztanom az esküvői meghívókat.Rövidke hét volt,nagyon sok mindenkivel találkoztam,de bevásároltam húsvétra,és hoztam ki a magyar finomságokat....
                                                             Az esküvői meghívóink

Április.Végre meglátogattak bennünket anyáék,a hosszú hétvégére.Tartalmas volt,és olyan jó...
Örültem nagyon,és ez is mint minden jó annyira hamar eltelt.

Május,Gabim szülinapjának hónapja,sütöttem neki pipit,meg pezsiztünk.De ekkorra már sok gumicukrot megvettünk a lakodalmi candy bar-ba,emlékszem ekkor már minden napunk az esküvő körül forgott....

Majd jött a június,ekkor már tűkön ültünk,és izgultunk nagyon,mert már azt mondhattuk,hogy jövőhónapban lakodalom.Hát igen,ez a hónap telt visszagondolva a leglassabban,vártuk a júliust,vártam,hogy mehessek haza,mert tudtam,hogy otthon ha 100 felé szakadnék sem volna elég,és már otthon akartam lenni,mert már nem találtam a helyem sehol,már alig vártam,hogy találkozhassak a családommal a barátnőimmel,és hát,hogy végre 7 hónap után Magyarországon lehessek.
Júniusban Apa áthozta öcsémet Németországból,ide hozzánk Belgiumba,mert közben Gáborom elintézte azt,hogy apa is ott dolgozhasson ahol ő,azaz,ideköltöznek,augusztustól apa is a cégnél dolgozik majd.Hurrá,együtt leszünk végre...

Júúúúúúlius.Végre.
Ezt a hónapot vártam akkor már egy éve,és eljött végre ez a hónap is.
Apa miután Ákos áthozta múlthónapban,visszament Németbe,mert hát attól Nekik még melózniuk kellett,nem mondtak még fel az ottani munkahelyeiken,no de július elején jöttek,de most már anyával,mert anya jött velem haza Magyarországra.Ő volt a segítőm otthon,és hát jó volt,hogy nem egyedül kellett haza mennem.Anya először repült,nagyon félt,de végül élvezte az utat.Pont a legnagyobb júliusi melegbe érkeztünk meg,abba a jó döglesztőbe,no de hát attól az élet nem állt meg,az esküvő közeledett,volt mit tenni,nem volt idő lábat nyújtani,de nem is bántam,hisz ezt vártam hónapok óta.Rohangálás,ruhapróbák,apróbb dolgok beszerzése,egyeztetések,találkozók,kajálások,beszélgetések,meghatódások...jajjjj ez nagyon érzelgős hónap volt asszem....

10 napra rá,jöttek a férfiak is,Ákos és Gabim repcsivel,apa pedig autóval,hozta a sok-sok holmit,meg mindent amit a repcsin nem tudtunk volna haza vinni.Végre átöleltem a szerelmetesemet 10 nap után:)hmmmm
Ezt követte a leány és legénybúcsú...khm..a legénybúcsút mai napig nagy titok övezi,1 darab fotó nem készült,de állítólag mindenki nagyon berúgott,és asszem ennyit tudok.De ,igazából semmi nem történt,tudom jól,csak húzzák az agyam,gonoszok:(
A lánybúcsú...hát igazából nem tudtam mire számítsak,mert hallomásokból tudtam,hogy hol ez,hol amaz mondta le,elvoltam keseredve,hogy akkor valaki egyáltalán eljön?!
Persze aztán volt meglepődés,és vidámság meg minden,jó volt nagyon,örök emlék marad:)

                                                           Kaptam sok-sok ajándékot

                                                                          Koccintás

                                                                  Köszönöm Nektek....

                                            Nina barátnőmtől egy csudálatos tortát kaptam:)

                                                    köszönöm,köszönöm,köszönöm<3

                                                     Alsógatya címke gyűjteményem

                                        És hát asszem Őt nem kell bemutatnom:) ;)puszi Kriszti

Következő hét már nem szólt másról,csak,hogy azt oda kell vinni,ezt ide hozd,most ezért a ruháért kell menni,most ilyen próba,most amolyan,hol vagy?,miért nem lehet elérni?,stb....stb.....stb......Csütörtökön már ott aludtunk Kanizsán,beugrottunk a lakodalmas terembe is megnéztük,hogy áll a dekor,pénteken már érkeztek a rokonok,akik ott aludtak,hogy ne szombaton kelljen utazniuk,de közben szaladtunk gyónni,meg a Gabim akkor volt elsőáldozó is,jajjjjjjjjj,nagy sürgés forgás,vendég fogadások,de ennek a napnak is vége lett nagy nehezen,olyan szombat hajnal 2 felé....
Gyorsan jött már az az 5 órai ébresztő,épphogy lecsuktam a szemem,no de mindegy,nem érdekelt,hisz erre vágytam kislánykorom óta...
Ilyen szép volt:) jajjjj Istenkém,még ma sem léptem túl rajta azt hiszem.Még mindig nagyon szeretem , az egész milyenségét,imádok róla beszélni meg minden,talán egyszer valóra válik az az álmom is,hogy ebben az "iparban" dolgozhassak....

Ezután következett az augusztus.Augusztus elején már jöttünk is vissza Belgába,de ezúttal autóval mind az 5-en,ugyanis anyuékat át kellett költöztetni Németországból Belgiumba.Az út nagyon hosszú volt,még egyszer ha fizetnének sem autóznám le,borzasztó...pedig teszem hozzá,én nagyon szeretek utazni.De jött még velünk egy plussz utas is,méghozzá a CICA!:)Egy évet vendégeskedett Szegeden a szomszédban,anyáék ugye Németben hotelban laktak,oda nem vihették,mi meg mindig repcsivel jöttünk mentünk,no meg hát mi is csak január óta laktunk lakásban,előtte mi is hotelban éltünk.No de most végre jöhetett ő is,az utat jól viselte,tündér volt végig...
Végre megérkeztünk Belgba,végre elfoglalhattuk új házunkat,mert hát ahol eddig laktunk az kicsi lett volna már 5-knek.
Ezután az augusztus az összeszokásról ,alkalmazkodásról szólt.

Szeptemberben már visszarázódtunk a hétköznapokba,Gabi és Apa elkezdtek dolgozni,Ákos is elsejétől nyelvsuliba kezdett járni,anya pedig velem jött dolgozni,a CICA pedig nagyon élvezte az életet,egész szeptember végéig...ugyanis akkor beteg lett,és október elsején sajnos el kellett,hogy altassuk.

Alapból vacak volt az az egész hét,és erre még rá jött még egy rossz hír...Keresztanyám elvesztette a 20 hetes pocaklakóját...
Persze voltak jó dolgok is az őszies,szomorkás októberben,vettünk ezt-azt a hálószobánkba,elkezdtük szépítgetni a lakást,és megérkeztek végre az esküvői fotók negatívjai 4 db dvd lemezre kiírva,és a videóanyagunk....jupííí

Novemberben kiderült,hogy az Ákos haverjával jön még egy haverjuk,meg Gáborom 2 öccse is,de jó,végre valakik hozzánk is jönnek nem csak mi rohangálunk.Közben volt öcskös szülinapja is,kapott szép dolgokat,örült is,és persze nem bírta sokáig a család macska nélkül,de Ő még októberben érkezett hozzánk.Persze nem pótolja CICÁT,de imádjuk őt is,Pötty nagyon lökött:)

Decemberben megérkezett az ebédlőasztal,aminek aztán igencsak nagy hasznát vettük,jött az advent, karácsony,és hát ez a történetet asszem már ismeritek....


Persze nem tudom vissza adni szavakban mennyire jó is volt ez az év,de remélem,hogy a 2012-es is rejt magában valami apró csodát...
Nem nagyot,csak egy egész aprót....várva várom....