Krisztina balról , én jobbról A LÉPCSŐJÜKÖN
én balról , Krisztina jobbról
Pár éve kezdődött életében a nagy változás,mikor megismerte (a most már Férjét) Atit. Olyan jó volt látni a lelkemnek,hogy végre boldog,végre megtalálta azt az embert akivel kölcsönösen megérdemlik egymást,aki a tenyerén hordozza,aki a lelkét simogatja, aki a társa,aki a szerelme.Nem sokkal később mikor megtudtam,hogy készülnek életük nagy napjára,az esküvőjükre,már akkor tudtam,hogy mindenben támogatom amiben csak tudom Őket,nagyon vártam a napjukat,hazautaztunk és szinte elszakíthatatlanul ott voltam mellette ha kellettem,bármiben is.Mikor először mutatta a ruháját,mikor elmondták elképzeléseiket,terveiket,mikor elkészíthettem a nekik szánt apróságaimat,mikor díszítettük a termet,mikor már a lagzi előtti nap pénteken fáradtan lefekvés előtt A LÉPCSŐN elsírta magát,hogy hiányzik neki az apukája,mikor az éjszaka , az izgalomtól vagy a melegtől , illetve a szomszéd rekedt kutyájától , de nem sokat bírtunk aludni,és másnap mikor jött a sminkes,a fodrász,és készült,mert Ő volt a menyasszony,hát szóval ezek a vissza nem térő pillanatok,ezek azok amik míg élek ott lesznek a szívemben,és az övében is.Csak,hogy a közelmúlt leglényegesebb lelki összetartozásról írjak,mert ugye babkorunk óta nem csak ez van,számtalan,de mióta Atival van,sugárzik és boldog,független attól,hogy még így sem mondható könnyűnek az élete,de nagyon büszke vagyok Rá <3
Mikor a Pap bácsi is megkönnyezte szerelmüket
Kriszti&Ati: Jöttök haza a nyáron ,ugye?
én: Gondolom , igen.Miért?
Kriszti&Ati: Hát tudod Te!
én: Nem tudom esküszöm,na mondjátok már.-Hatalmas a fejemet körbeérő mosoly,magam sem tudom miért,de majd ki csattantam,lehet a kíváncsiság miatt vigyorogtam mint a tejbetök.
Kriszti&Ati: Hát biztos sejted ha ekkora a vigyor az arcodon.
én: Esküszöm ,hogy fogalmam sincs.
Kriszti&Ati: Haza kell gyertek,mert babát kell dajkálnotok júliustól!
én : :'-) :'-) :'-) :'-) - a boldogság könnyei ömlöttek szemeimből-komolyan?Gratulálok,Úr Isten,gratulálok.
Mire kinyögtem a szavakat már mind a hárman sírtunk.Hát ilyen sírós bagázs vagyunk Mi,ez van :) Gabim ekkor még dolgozott, míg vártuk,hogy haza jöjjön folytatódott a beszélgetés,és a következő dolog volt az ami tetőzte a tetőzhetetlent,mert egyértelműen Ránk gondoltak,hogy legyünk a babájuknak a keresztszülei.
Nem tudom megfogalmazni,hogy mennyire jól esett,hogy Rám/Ránk esett a választásuk,azóta minden percben Rájuk gondolok,egyszerűen nem tud máson járni az agyam , nagyon nagyon boldog vagyok,hogy a Barátnőm ,és ,hogy van Nekem.
Nagyon nagyon az elején van,számukra is nagyon friss a hír,a tudat,a minden elsősorban lelki része a dolognak,egyenlőre büdös a kávé,büdös a cigi,és már hízott másfél kilót :) , és 5.hétben van,kezdődik az émelygés is,de jól van és sugárzik a boldogságtól,és nagyon nagyon édes :)
Szóval van Nekem egy Barátnőm,akire nagyon de nagyon büszke vagyok,és nagyon de nagyon várom,hogy lássam,és átölelhessem,és újra és újra láthassam ,hogy mennyire szeretik egymást Atival,és ,hogy a karjaimban tarthassam a szerelmük és az életük értelmét aki az én Kereszt gyermekem lesz.Mindennél jobban várom <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése