az idei kreatív fotózás története....

Az idei kreatív fotózásunkról már többször is írtam...
Írtam a helyszíneket,írtam a stílust,a hangulatot,hogy milyennek szeretnénk idén a sorozatot....
Kezdem az elején....
Mivel Gáborom majdhogynem naponta utazgatott a városok közt míg otthon voltunk , így általában sosem az a ruha volt Nála,ami épp az alkalomhoz illett,nem volt ez máshogy aznap sem...mikor elkezdtünk készülődni,kérdezem :
-Nálad van a szürke nadrágod?
-Nincs , miért?
-Mert az illett volna a szerelésedhez....
-Nem gondoltam,hogy az kelleni fog..............
-   -.-   ........................

Így történt,hogy a Tatám szekrényéből vadásztunk reája gúnyát....
Atom retró,atom jó lett a végeredmény...legalábbis szerintem....
Ekkor kipattant az agyamból,hogy Tesóm is rajta lehetne pár fotón....neki is kerestünk tatacuccot....
Én csak szolidan felvettem a kedvenc C&A-s felsőmet,szoknyát hozzá,dédim óráját,a padláson talált napszemüveget,piros rúzs,szép smink,és kész is voltam...
A kiegészítőket,már napokkal előtte összeszedegettük a padlásról.Találtunk régi garabolyokat,régi esernyőt,régi rádiót,képkeretet-olyan kis egyszerűt,semmi extra nincs rajta...petróleumlámpát,és régi megporosodott bőröndöket....
Csináltam újságpapírból pomponokat,és olyan zászlós,lógatós izébizét,szóval,hogy egy madzagra raktam 3szög alakú kis lobogókat és gombból kiraktam , hogy Bogi és Gabi .na mind egy,majd meglátjátok...találtam függönyt is,azt is felhasználtuk egy szőlőskertben....

Szóval felöltöztünk,elkészültünk,vártuk a 3 fős brigádot,izgatottan toporogtunk,mire egy kis késéssel de megérkeztek...
Megbeszéltük,hogy hol kezdünk,majd a folytatás,és,hogy hol lesz legszebb a naplemente,stb....
Elindultunk hát az első helyszínre,ami nem más volt,mint a határ menti szántóföldek,ahol találtunk 1 darab bálát,de tényleg EGY darabot,egyetlen 1 volt az egész pusztaságban,azt pont nekünk hagyták ott :)
Szerintem itt töltöttük a legtöbb időt,bár nem tudom,hogy lett e rólam használható valamit is érő fotó,mert annyira sütött a nap,hogy egyszerűen képtelen voltam nem hunyorítva ,mosolyogva vagy épp nem mosolyogva ,tök mindegy,szóval nem ment.....kíváncsi is vagyok...
Ezután felfelé haladva a felüljárón csináltunk képeket a bőröndökkel,és az út mellett megláttunk egy bodza kertet...bementünk hát,nem voltunk sokáig,csak pár kép erejéig....
Autóba pattanva,vissza kocsikáztunk a faluba,és a következő helyszínünk a vasút volt,és pont jött a bakter aki beengedett bennünket a retróbbnál is retróbb bakterházba ami nem volt szerintem 4 négyzetméternél nagyobb.Na de ,hogy ott milyen csuda olajos és gépzsíros dolgok voltak....de csak szemléltük,úgy tettünk mintha tudnánk mi az ,de fogalmunk sem volt,kárt sem tettünk benne,és már kész is volt ez a helyszín is...Pár méterrel odébb épp leengedte a bakter a rámpát,mert jött a vonat,az égbolt szép színekben kezdett játszani,csináltunk hát ott is párat....
Ezután siettünk a naplementés szuper fényekhez,vagyis a helyszínhez,ott is elbohóckodtunk :)
Lement a nap és jött az újabb helyszín....vagyis csak jött volna....
Bementünk egy fatelepre,ami 1000 éve nem működtetnek,épp elkezdtük felfedezni a zegzugait,mire egy nénike (hogy szépen fejezzem ki magam),oda szólt nekünk,hogy mit keresünk ott?Mire válaszoltunk volna,ha hagyta volna,addigra már hívta a rendőrséget....
Aztán kicsi ,vagy nagy vitába keveredtünk vele,és gondoltuk,ha eddig nem jöttek ki egy dilis nénike hívására,ezután sem fognak...elindultunk hát 6-an az 5 személyes autókában...mire az utca sarkára értünk,láttuk,hogy a rendőr megérkezett a nénikéhez,és jön utánunk,lefordultunk a sarkon,én kipattantam és elkezdtem gyalogolni....megérkezett a rendőr bácsi,felvette az adatainkat,és végig nevetve a nénin meg a hatalmas riasztáson,mondta,hogy menjünk haza,nem lesz belőle semmi,hisz nem csináltunk semmit,de neki kötelessége felvenni az adatainkat és itt a pont,a mondat vége,a történet finise....és elmentünk haza....
A fatelepes képek után jöttek volna a padlásosak,amit annyira szerettem volna,de hát ez most elmaradt....majd máskor....de amik lettek biztosra tudom,hogy szépek lesznek,és végül nevetéssel zártuk a napot,egy nagy vacsival a mamáék konyhájában,nevettünk a napon,a történéseken,a nénin a rendőrön,a fáradtságtól már mindenen,jó volt,megérte,köszönjük :)

A következő bejegyzésbe ömlesztem majd a fotókat......