Ágyban reggelizés
Szeretgetés
Reggeli készülődés
Boriszt várós
Főzőcskézős
Vacsizós
Forrócsokizós
Ketten Borisszal
2014. december 22., hétfő
2014. december 17., szerda
Belgiumi terhesgondozás
Sokan kérdezitek tőlem,hogy mivel különb az itteni ellátás,mint az otthoni.Hát a különbséget nem tudom,mert otthon nem jártam sosem terhes gondozásra,nincs összehasonlítási alapom,de azt letudom írni,hogy az én esetemben itt,hogy zajlanak a dolgok már 7 hónapja.
Mikor megtudtuk,hogy babát várunk,akkor mentünk a jelenlegi dokimhoz 2. alkalommal.Ezt a dokit úgy találtam,hogy a sok éves gyötrődés és kezelések ellenére sem jött a baba,kezdtem azt gondolni,hogy akihez addig jártam,az csak töm és töm a "gyógyszerekkel",de fogalma nincs róla,hogy valójában mit is kellene kezdeni a helyzettel.Vagy ha van is,jó így neki,hogy havonta járok és kész,majd csak egyszer összejön,vagy nem,különösebben nem hiszem,hogy foglalkoztatta a dolog.Ez egy belga orvos volt,itt a helyi klinikán.Szóval mikor ebből elegem lett,találtam a neten egy magyar szülésznőt aki itt dolgozik Brüsszelben,és tanácsot kértem tőle,kaptam is,és mellékelte a nőgyógyász kollégájának a fb oldalát,aki szintén magyar,együtt praktizálnak.Már ekkor éreztem,hogy végre valami...nem nagy dolog,de legalább egy nyelvet beszélünk és megértem,hogy mit mond,végre....
A magán rendelésére kezdünk el járni,első alkalommal tehát,mikor még nem volt baba a pociban,de elmentünk,megismertük személyesen,rákszűrés ,vizsgálat,elbeszélgetés miegyebek. Második alkalommal már akkor mentünk (rá 2 hónapra) , mikor már pozitív volt a teszt.
Tehát,a magán rendelője Brüsszelben található,tőlünk olyan 70-80 km,de nekünk mindenképpen megéri felutazni,eddig egyszer sem csalódtunk a dokiban.
A rendelő egy lakás,egy társasház földszintjén.Csengetés után,nyílik a kapu,és a bejáratnál egy fiatalember fogad rendszeresen,vagy pedig a szülésznő akivel legelőször felvettem a kapcsolatot.A váró egy pici helység,4-5 székkel,asztalkával,újságokkal,magyar személyek névjegyeivel (kozmetikus,masszőr,pszihológus),de nem nagyon szoktunk unatkozni,mert vagy gyorsan sorra kerülünk,vagy pedig jó a társaság és beszélgetünk , hisz olyan ritkán találkozunk magyarokkal másutt.
Nem tudom,hogy más esetben ,ha mondjuk a klinikán keresztül jártam volna teherbeesés után is orvoshoz,volna e védőnő és egyéb dolgok,mint amik otthon vannak,de itt így nem kell mennem sehová,nem zaklat senki,havi 1x kell így Brüsszelbe menni a dokihoz és ennyi.Nincs kis könyvem,minden véreredményt megkapok postán,illetve a dokim is, vagy email-ben vagy postán ő is,de nekem sosem kell vinnem semmi eredményem,mikor megyek,neki már a gépében az adatok.Az esetleges vérvételeket a helyi klinikán szoktam lerendezni,sosem vártam még 5-10 percnél többet,az az egy biztos,hogy nem olyan a kórházakban az ellátás és a hozzáállás sem mint Magyarországon,gyors,pörgős,dinamikusan zajlanak a dolgok,eddigi tapasztalataim szerint.
Minden alkalommal,tudja a doktor úr,hogy ki vagyok,de gondolom a kismamáira több energiát fektet mint a sima pácienseibe,de sosem kell olyanon aggódnom,hogy olyat kérdezek,amivel összezavarom,mert azt sem tudja ,hogy a sok közül melyik is vagyok.Mindig tisztában van vele,hogy hányadik héten járunk,hogy mikor voltam utoljára,hogy miket csinált utoljára,hogy milyen panaszom volt utoljára,ha volt egyáltalán,de tényleg mindent tud,nagyon kedves és barátságos,úriember.Nem egy merev típus,szeret poénkodni,és amikor a helyzet adja,akkor meg is teszi,csak,hogy mi se érezzük cseppet se feszélyezettnek a hangulatot.
Minden alkalommal mér vérnyomást,minden alkalommal pisiltet és gyorstesztel,minden alkalommal kérdezi a vércukrom,minden alkalommal kérdezi a súlyom,minden alkalommal bent vagyunk vagy fél órát,a vizsgálaton kívül minden fontos és kevésbé fontos dolgot is áttudunk vele beszélni,sosem kapkodja ,vagy sürgeti el a dolgokat,mindig alapos,oda figyel rám és a babára,maximálisan,ezt érzem.Az egyetlen,illetve két hely ahová szokott küldeni és nem ő végzi,mert nem az ő szakterülete,az az egyik mint említettem a vérvétel,a másik pedig a diabetikus.Ugyanis a terhességem legelső vérvételekor,magasabb lett az éhgyomri vércukrom mint a felső határ,és azóta is 2 naponta mérem.Persze rögtön elküldött a következő alakalommal cukor terhelésre,ami már jó lett,és azóta is szuper minden 2. nap a cukrom,de jobb vigyázni.Nem vagyok terhességi cukorbeteg,de diétát kell tartanom,hogy ne is legyek az.Jobbnak látja a doki ha megelőzzük a problémát,így vigyázunk a terhesség eleje óta,de nem is híztam egyébként még 1 kilót sem.Tehát ennyire alapos és odafigyelő.Két alkalommal volt olyan,amikor nem tudom eldönteni,hogy vajon otthon ezt a nődoki csinálta volna e,vagy elküldött volna a házi orvoshoz ,vagy mi lett volna ha nem hozzá járok.Az első esetet talán a helyére tudom rakni,mert hát nagy valószínűséggel ezt a vért is ott vették volna le otthon ahol a többit,de ebben az esetben,itt a mi esetünkben,maga a doki vette le a vért.Méghozzá a 12.héten a down szűréshez .Ott a magán rendelésen intézte a dolgot,nem cicózott,eret keresett,és már csapolt is.Aztán az eredmény a szokásos módon kijött postán és neki is megvolt a legközelebbi alkalomkor,már a számítógépében.A másik ilyen eset a 27.heti vizsgálat volt,mikor egy védőoltást adott be nekem és Gabinak is,a szamárköhögés ellenit.Azért kellett az emlékeztető oltás,mert bár mi kiskorunkban megkaptuk,védettek vagyunk ellene,de hordozhatjuk,ugyanis itt Belgiumban,régen nem voltak olyan szigorúak az oltásokkal kapcsolatos szabályok,így nagyon sokan meg sem kapták,vagy hordozói a betegségnek,ezáltal mi is azokká válhattunk és amíg a baba meg nem kapja világra jövetele után,addig is védett általam,mert ez egy halálos betegség a csecsemőkre nézve,és hát itt ez a protokoll,hogy beadják a várandós nőknek,illetve férjeiknek,akik a legközelebbi kapcsolatban lesznek a babával születése után.Tehát ez a két eset volt,ami szerintem még különbözhet az otthoni ellátástól,hogy nem küldözget ide-oda,leveszi ő,beadja ő ,nem szükséges rohangálnom 2-3 helyre egy oltás vagy egy vérvétel esetében.
Egyébként a rendelője ,szerintem jól felszerelt,nem a legmodernebb,de minden van,aminek lennie kell,én tényleg nem tudok panaszkodni,Gabi minden alkalommal bent lehet,sőt...általában nem ketten megyünk,hanem többed magunkkal,épp mikor-ki kíváncsi a Boriszra :) Sosem volt belőle probléma,szívesen látja a családtagokat is,volt már bent velünk Anyum,Tesóm,Gabim 2 húga is,szóval sosem uncsi a Borisz les.Minden alkalommal volt,eleinte hüvelyi ultrahang,mostanában már csak hasi,de minden alkalommal,mutatja a monitort,hogy mije látható éppen a képernyőn,minden alkalommal,alaposan leméri a babát,átvizslatja mindene szépen fejlődik e,és minden alkalommal kapunk is róla képet,hogy éppen mekkorák a méretei,illetve magáról a babáról is szívesen ad,ha kérünk többet is kapunk.
Ami esetleg még érdekesség lehet,hogy a 20-as hetek közepe-vége felé,itt be kell menni a kórházba,és szobát kell foglalni.Ezt előtte a biztosítóval tisztázni kell,hogy milyen szobában szeretnék majd feküdni,és a biztosítás úgy lesz megkötve,ezáltal a kórházban is így kell foglalni.Mi 2 ágyas szobát foglaltunk.A milyenségéről majd utólag tudok csak nyilatkozni.
A kórház egyébként,amennyit láttunk belőle,nagyon modern és felszereltnek tűnt,bár mi a recepciós pulton és az információs pulton kívül semmit nem láttunk,mert a szülészetet nem mutatták meg,de hát mondom,amit láttunk a kórházból,már az is kielégítő volt.Forgalmas brüsszeli utcára néző égig érő ablakok,belépve az ember nem is kórházban érzi magát,hanem inkább valami hotelben,bár még abban sem voltam,olyan igaziban,olyan luxusban,de ez valahogy tényleg azt sugallta,hogy hotel,nem pedig kórház.Az információs pultnál kedves tekintetű hölgy,bár törte a hollandot,de tesómmal megértették egymást,és végül elégedetten távoztunk.
Egyébként vannak napok,mikor van a kórházban körbevezetés,mármint a szülészeten,de hát annyira nem spirázzuk túl a dolgot,majd meg látom,mikor eljön az ideje.
Hát nekem ezek az eddigi tapasztalataim,ha kint lesz Borisz,megírom a kórházi élményeimet is,bár arról sincs összehasonlítási alapom,mert nem,hogy nem szültem otthon,de még kórházban sem voltam otthon soha,vagy mikor voltam,akkor nagyon pici voltam a mandula műtétemkor és nem emlékszem...
Februárban tehát írok majd az itteni kórházi ellátásról is.
Mikor megtudtuk,hogy babát várunk,akkor mentünk a jelenlegi dokimhoz 2. alkalommal.Ezt a dokit úgy találtam,hogy a sok éves gyötrődés és kezelések ellenére sem jött a baba,kezdtem azt gondolni,hogy akihez addig jártam,az csak töm és töm a "gyógyszerekkel",de fogalma nincs róla,hogy valójában mit is kellene kezdeni a helyzettel.Vagy ha van is,jó így neki,hogy havonta járok és kész,majd csak egyszer összejön,vagy nem,különösebben nem hiszem,hogy foglalkoztatta a dolog.Ez egy belga orvos volt,itt a helyi klinikán.Szóval mikor ebből elegem lett,találtam a neten egy magyar szülésznőt aki itt dolgozik Brüsszelben,és tanácsot kértem tőle,kaptam is,és mellékelte a nőgyógyász kollégájának a fb oldalát,aki szintén magyar,együtt praktizálnak.Már ekkor éreztem,hogy végre valami...nem nagy dolog,de legalább egy nyelvet beszélünk és megértem,hogy mit mond,végre....
A magán rendelésére kezdünk el járni,első alkalommal tehát,mikor még nem volt baba a pociban,de elmentünk,megismertük személyesen,rákszűrés ,vizsgálat,elbeszélgetés miegyebek. Második alkalommal már akkor mentünk (rá 2 hónapra) , mikor már pozitív volt a teszt.
Tehát,a magán rendelője Brüsszelben található,tőlünk olyan 70-80 km,de nekünk mindenképpen megéri felutazni,eddig egyszer sem csalódtunk a dokiban.
A rendelő egy lakás,egy társasház földszintjén.Csengetés után,nyílik a kapu,és a bejáratnál egy fiatalember fogad rendszeresen,vagy pedig a szülésznő akivel legelőször felvettem a kapcsolatot.A váró egy pici helység,4-5 székkel,asztalkával,újságokkal,magyar személyek névjegyeivel (kozmetikus,masszőr,pszihológus),de nem nagyon szoktunk unatkozni,mert vagy gyorsan sorra kerülünk,vagy pedig jó a társaság és beszélgetünk , hisz olyan ritkán találkozunk magyarokkal másutt.
Nem tudom,hogy más esetben ,ha mondjuk a klinikán keresztül jártam volna teherbeesés után is orvoshoz,volna e védőnő és egyéb dolgok,mint amik otthon vannak,de itt így nem kell mennem sehová,nem zaklat senki,havi 1x kell így Brüsszelbe menni a dokihoz és ennyi.Nincs kis könyvem,minden véreredményt megkapok postán,illetve a dokim is, vagy email-ben vagy postán ő is,de nekem sosem kell vinnem semmi eredményem,mikor megyek,neki már a gépében az adatok.Az esetleges vérvételeket a helyi klinikán szoktam lerendezni,sosem vártam még 5-10 percnél többet,az az egy biztos,hogy nem olyan a kórházakban az ellátás és a hozzáállás sem mint Magyarországon,gyors,pörgős,dinamikusan zajlanak a dolgok,eddigi tapasztalataim szerint.
Minden alkalommal,tudja a doktor úr,hogy ki vagyok,de gondolom a kismamáira több energiát fektet mint a sima pácienseibe,de sosem kell olyanon aggódnom,hogy olyat kérdezek,amivel összezavarom,mert azt sem tudja ,hogy a sok közül melyik is vagyok.Mindig tisztában van vele,hogy hányadik héten járunk,hogy mikor voltam utoljára,hogy miket csinált utoljára,hogy milyen panaszom volt utoljára,ha volt egyáltalán,de tényleg mindent tud,nagyon kedves és barátságos,úriember.Nem egy merev típus,szeret poénkodni,és amikor a helyzet adja,akkor meg is teszi,csak,hogy mi se érezzük cseppet se feszélyezettnek a hangulatot.
Minden alkalommal mér vérnyomást,minden alkalommal pisiltet és gyorstesztel,minden alkalommal kérdezi a vércukrom,minden alkalommal kérdezi a súlyom,minden alkalommal bent vagyunk vagy fél órát,a vizsgálaton kívül minden fontos és kevésbé fontos dolgot is áttudunk vele beszélni,sosem kapkodja ,vagy sürgeti el a dolgokat,mindig alapos,oda figyel rám és a babára,maximálisan,ezt érzem.Az egyetlen,illetve két hely ahová szokott küldeni és nem ő végzi,mert nem az ő szakterülete,az az egyik mint említettem a vérvétel,a másik pedig a diabetikus.Ugyanis a terhességem legelső vérvételekor,magasabb lett az éhgyomri vércukrom mint a felső határ,és azóta is 2 naponta mérem.Persze rögtön elküldött a következő alakalommal cukor terhelésre,ami már jó lett,és azóta is szuper minden 2. nap a cukrom,de jobb vigyázni.Nem vagyok terhességi cukorbeteg,de diétát kell tartanom,hogy ne is legyek az.Jobbnak látja a doki ha megelőzzük a problémát,így vigyázunk a terhesség eleje óta,de nem is híztam egyébként még 1 kilót sem.Tehát ennyire alapos és odafigyelő.Két alkalommal volt olyan,amikor nem tudom eldönteni,hogy vajon otthon ezt a nődoki csinálta volna e,vagy elküldött volna a házi orvoshoz ,vagy mi lett volna ha nem hozzá járok.Az első esetet talán a helyére tudom rakni,mert hát nagy valószínűséggel ezt a vért is ott vették volna le otthon ahol a többit,de ebben az esetben,itt a mi esetünkben,maga a doki vette le a vért.Méghozzá a 12.héten a down szűréshez .Ott a magán rendelésen intézte a dolgot,nem cicózott,eret keresett,és már csapolt is.Aztán az eredmény a szokásos módon kijött postán és neki is megvolt a legközelebbi alkalomkor,már a számítógépében.A másik ilyen eset a 27.heti vizsgálat volt,mikor egy védőoltást adott be nekem és Gabinak is,a szamárköhögés ellenit.Azért kellett az emlékeztető oltás,mert bár mi kiskorunkban megkaptuk,védettek vagyunk ellene,de hordozhatjuk,ugyanis itt Belgiumban,régen nem voltak olyan szigorúak az oltásokkal kapcsolatos szabályok,így nagyon sokan meg sem kapták,vagy hordozói a betegségnek,ezáltal mi is azokká válhattunk és amíg a baba meg nem kapja világra jövetele után,addig is védett általam,mert ez egy halálos betegség a csecsemőkre nézve,és hát itt ez a protokoll,hogy beadják a várandós nőknek,illetve férjeiknek,akik a legközelebbi kapcsolatban lesznek a babával születése után.Tehát ez a két eset volt,ami szerintem még különbözhet az otthoni ellátástól,hogy nem küldözget ide-oda,leveszi ő,beadja ő ,nem szükséges rohangálnom 2-3 helyre egy oltás vagy egy vérvétel esetében.
Ami esetleg még érdekesség lehet,hogy a 20-as hetek közepe-vége felé,itt be kell menni a kórházba,és szobát kell foglalni.Ezt előtte a biztosítóval tisztázni kell,hogy milyen szobában szeretnék majd feküdni,és a biztosítás úgy lesz megkötve,ezáltal a kórházban is így kell foglalni.Mi 2 ágyas szobát foglaltunk.A milyenségéről majd utólag tudok csak nyilatkozni.
A kórház egyébként,amennyit láttunk belőle,nagyon modern és felszereltnek tűnt,bár mi a recepciós pulton és az információs pulton kívül semmit nem láttunk,mert a szülészetet nem mutatták meg,de hát mondom,amit láttunk a kórházból,már az is kielégítő volt.Forgalmas brüsszeli utcára néző égig érő ablakok,belépve az ember nem is kórházban érzi magát,hanem inkább valami hotelben,bár még abban sem voltam,olyan igaziban,olyan luxusban,de ez valahogy tényleg azt sugallta,hogy hotel,nem pedig kórház.Az információs pultnál kedves tekintetű hölgy,bár törte a hollandot,de tesómmal megértették egymást,és végül elégedetten távoztunk.
Egyébként vannak napok,mikor van a kórházban körbevezetés,mármint a szülészeten,de hát annyira nem spirázzuk túl a dolgot,majd meg látom,mikor eljön az ideje.
Hát nekem ezek az eddigi tapasztalataim,ha kint lesz Borisz,megírom a kórházi élményeimet is,bár arról sincs összehasonlítási alapom,mert nem,hogy nem szültem otthon,de még kórházban sem voltam otthon soha,vagy mikor voltam,akkor nagyon pici voltam a mandula műtétemkor és nem emlékszem...
Februárban tehát írok majd az itteni kórházi ellátásról is.
2014. december 6., szombat
2014. december 3., szerda
November
Köszönöm,hogy így szeretsz <3
Szandi (Gabim húga,Belgiumba jött és meglátogatott minket)
csináltam Anyának adventi koszorút
Szandi minket is megszeretgetett :)
Ákos 19. születésnapja
szülinapi fincsiségek
Készül Borisz szobája
Szabina a függönyöket szegte egész nap
november 30. Advent első vasárnapja!
Krisztiék és a fotózás
Vasárnap jöttek Krisztiék,a reggeli géppel.Megérkezésük után haza kocsikáztunk,de a piacon megálltunk venni ebédet,vettünk egy grillezett pipimellet és combokat,itthon sütöttünk mellé krumplit,és már meg is volt,az elfeledett ebéd.Mert a nagy készülődésben én el is felejtettem ,hogy talán valamit majd enni is kellene ha ideérnek.Szóval,ideértek,tiszta szürkület volt,köd,akkor még reménykedtünk abban,hogy másnapra szebb idő lesz és "a nap is feljön" , de hát utólag tudjuk,hogy ez nem így volt.Lecuccoltak,megmutiztuk a lakást,a nagy beszélgetések közepette,mindig megakadtunk egy-egy szobában,annyira ment a duma ( :) ) , aztán mondtam,üljünk már le az étkezőhöz,vagy a nappaliban,mégis csak kényelmesebb ülve beszélgetni!
Nem sokra rá,elmentünk egy boltba,ami vasárnap lévén délig nyitva volt,mert Gabim forralt borozni akart este,persze bor nem volt itthon,így gyors megvettük azt is,és Krisztiéknek is lesoroltuk gyorsan,hogy mi a fincsi,mit érdemes megkóstizni!Haza érve megebédeltünk,gyorsan telt az idő,szinte rohant.Végig fecsegtük a délutánt is,este átugrottunk Anyuékhoz,mert náluk volt még egy párnánk,meg a matracért amin mi aludtunk Borisz szobájában.Így Anyuékat is megismerhették Krisztiék.Anyuéktól haza érve , a forralt borozás elmaradt,mert tök fáradtak voltunk,de azért még az esti gyertyafényes,karácsonyi dalokat hallgatós dumcsizás a nappaliban,olyan jó volt :) , ezután,Én meg Kriszti vacsi és zuhany után mentünk is aludni,a fiúk még megnéztek egy filmet,bár Józsi,bele-bele szundított,de hát nem csoda,hisz reggel nagyon korán ébredtek a repülés miatt.
Másnap,reggel mihamar fent voltunk Gabival,vagyis hamarabb mint Kriszti és Józsi,lementünk friss kenyérért,meg reméltük 9 tájt,már a virág bolt is nyitva van,hogy vegyünk egy szál vágott virágot a fotózáshoz,de hát persze,hogy nem volt nyitva.Az ebédet is kitaláltuk,hogy spagetti lesz,de se répa,se fehér répa nem volt itthon hozzá,de persze a bolt sem volt nyitva,majd csak délben nyit minden hétfő lévén.Még a pék is zárva volt,de szerencsére a kenyér automatában volt friss kenyér,így legalább reggelizni bírtunk.Marha csípős hideg volt,de legalább köd nem volt,mint előtte való nap,még ekkor is reménykedtünk,hogy majd csak kisüt a nap is,de nem így lett.Visszaérkezve,vendégeink is ébren voltak,és bele is kezdtünk a fotózásba,Gabim levetkőzött,reggelit készített nekem,én pedig vissza öltöztem pizsibe,bebújtam az ágyba,alvást imitálva megkezdődött a fotózás.Az első téma ez volt,hogy a hálóba hozza nekem a Férj uram a reggelit,ott elrágcsáljuk a pirítóst,vajas lekváros szív alakú falatkákat,poci ölelgetés,összebújás meg minden csupa romantika <3 :) Ezután a reggeli készülődés jött,én sminkeltem,a hajamat csinálta,Gabi borotválkozott,összekent a habbal,itt is voltak pocak szeretgetős jelenetek,ezek a fürdőszobában készültek.Borisz szobájában is készültek természetesen fotók,hát az meg egyértelműen csak is Boriszról szóltak <3
Ezután már annyi volt az idő,hogy a bolt is kinyitott,így lementünk az ebédhez valóért,és elkezdtük a főzést. A következő képkockák a konyhában készültek,ahogy előkészítjük a zöldségeket,ahogy együtt főzünk,ahogy fő a kaja és Gabim kóstoltatja velem,konyhapulton ülős,egymást szeretgetős,és Boriszt szeretgetős képek készültek a lakás e területén.Romantikus-vacsizós képek is lettek,spagetti evés gyertyafényben és egyebek,tök jó volt végig a hangulat,szerintem.A képek elkészülte után,Krisztiék is csatlakoztak és így fejeztük be a vacsit természetesen. Nem sokára jöttek Anyuék,és hoztak egy apró kelléket ,ami még kellett a nap befejezéséhez,gyors csináltam forró kakaót,bele a fehér-piros botnyalókák,kivonultunk az erkélyre,és itt fejeződött be az az napi program,fotózás terén.Anya közben megcsinálta a forralt bort,én a kakaómat szürcsölgettem,a többiek borozgattak,beszélgettünk,jól eltelt ez a nap és este is.Miután Anyuék elmentek,megint filmet néztünk,de ehhez már mi,csajok is csatlakoztunk.
Harmadik nap már Gabinak mennie kellett dolgozni,olyan rossz volt nélküle ébredni :(
De végül is,gyorsan el telt a délelőtt...folytatódott a fotózás,de immáron csak Velem.Rólam készültek ilyen olyan pózokban,csipke ruhás fotók :) Egyszer csak csengettek,Anya volt az,nem is gondoltam,hogy már annyi az idő,végzett a melóval és hozta az autót.Mi még fotózgattunk egy kis ideig,azután gyors össze kaptuk magunkat,Anyut haza vittük,és nálunk volt az autó egész estig.Elvittem Krisztiéket az Actionba,mert meséltem és látta a neten,hogy milyen szupi dolgok vannak ott,és nagyon szeretett volna elmenni,így hát ez volt a nap egyik csúcspontja,Kriszti számára legalább is biztos :) .Aztán volt egy körünk a helyi tescoban (carrefourban),ott megvettek mindent amit szerettek volna haza vinni,sajtot,csokit , miegymást,és robogtunk is vissza haza.Alig értünk haza,hívott Gabi,hogy nem sokára itthon van,mi pont azon agyaltunk mit kajcsizzunk,végül gyorsan sütöttem bundás kenyeret,mindenki vacsizott,még csináltunk pár fotót Borisz szobájában,és egy exkluzív wc-n ülőset Gabiról, Kezdő Apák könyvét olvasva :D
Brugget mindenképp megszerettük volna mutatni Nekik ha már itt vannak,és az autó is nálunk,mert ez a minimum,amit látnia kell mindenkinek,aki Belgiumba jön.Szerintünk.Így az uccsó este sétával,városnézéssel telt,én gofrit ettem,Gabi forralt borozott,Kriszti forró csokizott,megkóstolták a sült krumplit is,de nem az igazit,találtunk egyet nyitva,de nem olyan volt,mint amit valójában csinálnak a jobb helyeken és megszerettem volna velük kóstoltatni,na de majd legközelebb.A város most is gyönyörű volt,a csokiboltot még éppen nyitva találtuk,így bírtak venni,igazi belga pralinét is.
Miután haza értünk a város nézésből,a fiúk vissza vitték Anyunak a kocsit,haza felé még hoztak krumplit a kedvenc pitásunktól,mert én nem ettem Bruggeben és éhes voltam,míg elcsipegettük , addig is beszélgettünk még egy uccsót,majd jött a zuhany és fekvés,mert rajtam kívül mindenki veszett korán kelt és kezdte a napot. Persze én is felkeltem , és elköszöntem,Tőlük,de vissza tudtam aludni,aludtam reggel fél 9-ig még.
Hát így,ilyen eseménydúsan,vidáman,sok sok nevetéssel és szerintem baráti hangulatban telt el ez a pár nap,míg megörökítettük , hogy milyenek is a napjaink,mert sokat rájátszani tulajdonképpen nem kellett,hogy milyenek vagyunk a 4 fal között,hogy mennyire várjuk Boriszt,hogy mennyire szeretjük egymást még így 11 év után is.
Kriszti elmondta párszor,hogy mennyire másnak gondolt bennünket,és,hogy milyen kár,hogy nem lakunk egymáshoz közelebb,hogy gyakrabban találkozhassunk.Ebből csak is azt tudom leszűrni,hogy jól érezték magukat,velünk/nálunk.
Én nagyon nagyon köszönök minden egyes percet,amivel kirángattak a szürke hétköznapjaimból,hogy feltöltöttek a jelenlétükkel sok sok pozitív energiával,hogy közvetlenek voltak,hogy nem kellett szoronganom a jelenlétük miatt,hogy Józsi is tök jó fej volt és minden téren segítőkész,és úgy alapból,hogy létrejöhetett ez a találkozó és , hogy megörökítették azt az időszakot,amit már évek óta vártunk.Köszönöm,köszönjük szépen <3
Nem sokra rá,elmentünk egy boltba,ami vasárnap lévén délig nyitva volt,mert Gabim forralt borozni akart este,persze bor nem volt itthon,így gyors megvettük azt is,és Krisztiéknek is lesoroltuk gyorsan,hogy mi a fincsi,mit érdemes megkóstizni!Haza érve megebédeltünk,gyorsan telt az idő,szinte rohant.Végig fecsegtük a délutánt is,este átugrottunk Anyuékhoz,mert náluk volt még egy párnánk,meg a matracért amin mi aludtunk Borisz szobájában.Így Anyuékat is megismerhették Krisztiék.Anyuéktól haza érve , a forralt borozás elmaradt,mert tök fáradtak voltunk,de azért még az esti gyertyafényes,karácsonyi dalokat hallgatós dumcsizás a nappaliban,olyan jó volt :) , ezután,Én meg Kriszti vacsi és zuhany után mentünk is aludni,a fiúk még megnéztek egy filmet,bár Józsi,bele-bele szundított,de hát nem csoda,hisz reggel nagyon korán ébredtek a repülés miatt.
Másnap,reggel mihamar fent voltunk Gabival,vagyis hamarabb mint Kriszti és Józsi,lementünk friss kenyérért,meg reméltük 9 tájt,már a virág bolt is nyitva van,hogy vegyünk egy szál vágott virágot a fotózáshoz,de hát persze,hogy nem volt nyitva.Az ebédet is kitaláltuk,hogy spagetti lesz,de se répa,se fehér répa nem volt itthon hozzá,de persze a bolt sem volt nyitva,majd csak délben nyit minden hétfő lévén.Még a pék is zárva volt,de szerencsére a kenyér automatában volt friss kenyér,így legalább reggelizni bírtunk.Marha csípős hideg volt,de legalább köd nem volt,mint előtte való nap,még ekkor is reménykedtünk,hogy majd csak kisüt a nap is,de nem így lett.Visszaérkezve,vendégeink is ébren voltak,és bele is kezdtünk a fotózásba,Gabim levetkőzött,reggelit készített nekem,én pedig vissza öltöztem pizsibe,bebújtam az ágyba,alvást imitálva megkezdődött a fotózás.Az első téma ez volt,hogy a hálóba hozza nekem a Férj uram a reggelit,ott elrágcsáljuk a pirítóst,vajas lekváros szív alakú falatkákat,poci ölelgetés,összebújás meg minden csupa romantika <3 :) Ezután a reggeli készülődés jött,én sminkeltem,a hajamat csinálta,Gabi borotválkozott,összekent a habbal,itt is voltak pocak szeretgetős jelenetek,ezek a fürdőszobában készültek.Borisz szobájában is készültek természetesen fotók,hát az meg egyértelműen csak is Boriszról szóltak <3
Ezután már annyi volt az idő,hogy a bolt is kinyitott,így lementünk az ebédhez valóért,és elkezdtük a főzést. A következő képkockák a konyhában készültek,ahogy előkészítjük a zöldségeket,ahogy együtt főzünk,ahogy fő a kaja és Gabim kóstoltatja velem,konyhapulton ülős,egymást szeretgetős,és Boriszt szeretgetős képek készültek a lakás e területén.Romantikus-vacsizós képek is lettek,spagetti evés gyertyafényben és egyebek,tök jó volt végig a hangulat,szerintem.A képek elkészülte után,Krisztiék is csatlakoztak és így fejeztük be a vacsit természetesen. Nem sokára jöttek Anyuék,és hoztak egy apró kelléket ,ami még kellett a nap befejezéséhez,gyors csináltam forró kakaót,bele a fehér-piros botnyalókák,kivonultunk az erkélyre,és itt fejeződött be az az napi program,fotózás terén.Anya közben megcsinálta a forralt bort,én a kakaómat szürcsölgettem,a többiek borozgattak,beszélgettünk,jól eltelt ez a nap és este is.Miután Anyuék elmentek,megint filmet néztünk,de ehhez már mi,csajok is csatlakoztunk.
Harmadik nap már Gabinak mennie kellett dolgozni,olyan rossz volt nélküle ébredni :(
De végül is,gyorsan el telt a délelőtt...folytatódott a fotózás,de immáron csak Velem.Rólam készültek ilyen olyan pózokban,csipke ruhás fotók :) Egyszer csak csengettek,Anya volt az,nem is gondoltam,hogy már annyi az idő,végzett a melóval és hozta az autót.Mi még fotózgattunk egy kis ideig,azután gyors össze kaptuk magunkat,Anyut haza vittük,és nálunk volt az autó egész estig.Elvittem Krisztiéket az Actionba,mert meséltem és látta a neten,hogy milyen szupi dolgok vannak ott,és nagyon szeretett volna elmenni,így hát ez volt a nap egyik csúcspontja,Kriszti számára legalább is biztos :) .Aztán volt egy körünk a helyi tescoban (carrefourban),ott megvettek mindent amit szerettek volna haza vinni,sajtot,csokit , miegymást,és robogtunk is vissza haza.Alig értünk haza,hívott Gabi,hogy nem sokára itthon van,mi pont azon agyaltunk mit kajcsizzunk,végül gyorsan sütöttem bundás kenyeret,mindenki vacsizott,még csináltunk pár fotót Borisz szobájában,és egy exkluzív wc-n ülőset Gabiról, Kezdő Apák könyvét olvasva :D
Brugget mindenképp megszerettük volna mutatni Nekik ha már itt vannak,és az autó is nálunk,mert ez a minimum,amit látnia kell mindenkinek,aki Belgiumba jön.Szerintünk.Így az uccsó este sétával,városnézéssel telt,én gofrit ettem,Gabi forralt borozott,Kriszti forró csokizott,megkóstolták a sült krumplit is,de nem az igazit,találtunk egyet nyitva,de nem olyan volt,mint amit valójában csinálnak a jobb helyeken és megszerettem volna velük kóstoltatni,na de majd legközelebb.A város most is gyönyörű volt,a csokiboltot még éppen nyitva találtuk,így bírtak venni,igazi belga pralinét is.
Miután haza értünk a város nézésből,a fiúk vissza vitték Anyunak a kocsit,haza felé még hoztak krumplit a kedvenc pitásunktól,mert én nem ettem Bruggeben és éhes voltam,míg elcsipegettük , addig is beszélgettünk még egy uccsót,majd jött a zuhany és fekvés,mert rajtam kívül mindenki veszett korán kelt és kezdte a napot. Persze én is felkeltem , és elköszöntem,Tőlük,de vissza tudtam aludni,aludtam reggel fél 9-ig még.
Hát így,ilyen eseménydúsan,vidáman,sok sok nevetéssel és szerintem baráti hangulatban telt el ez a pár nap,míg megörökítettük , hogy milyenek is a napjaink,mert sokat rájátszani tulajdonképpen nem kellett,hogy milyenek vagyunk a 4 fal között,hogy mennyire várjuk Boriszt,hogy mennyire szeretjük egymást még így 11 év után is.
Kriszti elmondta párszor,hogy mennyire másnak gondolt bennünket,és,hogy milyen kár,hogy nem lakunk egymáshoz közelebb,hogy gyakrabban találkozhassunk.Ebből csak is azt tudom leszűrni,hogy jól érezték magukat,velünk/nálunk.
Én nagyon nagyon köszönök minden egyes percet,amivel kirángattak a szürke hétköznapjaimból,hogy feltöltöttek a jelenlétükkel sok sok pozitív energiával,hogy közvetlenek voltak,hogy nem kellett szoronganom a jelenlétük miatt,hogy Józsi is tök jó fej volt és minden téren segítőkész,és úgy alapból,hogy létrejöhetett ez a találkozó és , hogy megörökítették azt az időszakot,amit már évek óta vártunk.Köszönöm,köszönjük szépen <3
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)