Volt a tavasszal egy párizsi fotózásunk,aki olvas az tudja.
És most mikor otthon voltunk,akkor kaptuk meg a képeket,vagyis nem is simán csak képeket...
40 kedvencet kellett kiválasztanunk,de titok volt mind idáig,hogy mi is lesz abból a 40 fotóból.
Én naív ,azt hittem csinál egy kis zenés aláfestéses youtube videócskát,de nem így lett.
Egy gyönyörű szép fotókönyvet kaptunk Tőle ajándékba <3
Szóval,elmúlt az utóbbi 3 hét is,mint előtte már sok másik,de mégis másabb volt,mivel ezeket a napokat otthon töltöttük,és nem pedig itt Belgiumban.
Izgultam nagyon,hogy minden rendben menjen,épségben haza érjünk.Induláskor ,a parkolóból kitolatva megtörtént az első baj,kapásból egy oszlopnak tolatott,ripityára tört a jobb hátsó lámpa burkolat,annyira ideges lettem,hogy vagy az út 1/3-ig hozzá sem szóltam.De végül nagyon büszke voltam rá,mert néhány 10-15 perces pihenéssel végig lenyomta egyedül ezt a nagyon sok kilómétert.
Vikitől kaptunk angyalszárnyat,hogy vigyázzon ránk a hosszú úton! <3
Mikor hajnalban megérkeztünk,én már átestem a holtponton,és csak este aludtam végül,így eljutottunk még aznap egy Rúzsa Magdi koncertre is,
ami nagyon jól esett a lelkemnek,egyfolytában rázott a hideg,hogy otthon vagyok,és egy olyan valakinek a hangját ,az éneklését hallgatom,aki valószínűleg ugyan úgy meglehet hatva,hisz,Ő is ezt érezhette,hogy végre azoknak énekelhet ahol született,a Vajdasági embereknek.Teltek a napok,telis-tele voltunk programokkal,voltak betervezett programok,mint pl. nagyapámék,és anyáék egyben tartott arany és ezüst lakodalmuk,amit szűk körben egy nagyon hangulatos családias vendéglőben tartottunk,nagyon örültek az ajándékoknak,percekig megvoltak hatódva.
Unokatesóm lagzija is egy jó nap volt a sok közül,jó kis lagzi volt,finom volt minden,szép volt a pár,régen találkoztunk az Atyával is,eljött a vacsorára,és jókat beszélgettünk,sőt még táncoltunk is :) , jól eltelt az a nap is :)
Szegeden volt baráti találkozó,négyen jöttek el,de meglepődtem magamon,hogy nem hat meg különösebben,és örültem annak a négy embernek aki akart ,és találkozott is velünk.
Voltunk Gabim tesóival moziban és pizzázni is,a legkisebb tesója még csak 7 éves,és nem volt még se moziban,3D meg pláne,így egy igazi maradandó élményt szereztünk számára,és mi is élveztük a Velük eltöltött időt.
Egy másik napon pedig elmentünk a három sráccal Gabim legnagyobb öccsének a focimeccsére,és azután még lent a panelok közti focipályán sötétedésig fociztak a fiúk,tök jó volt látni őket.
Sok időt töltöttünk a barátainkkal,2 fiatal házaspárról van szó,Kriszti&Ati , Emese&Csaba és a kisfiuk Boti.
Krisztináék a szomszédban laknak ,Mamáékkal szemben,így sokszor ott tanyáztunk,
pizzáztunk,beszélgettünk,nevettünk,aludtunk is náluk,mindig olyan gyorsan telik az idő,mikor ott vagyunk,és mindig a könnyeinkkel küszködünk,mikor szétválunk,most sem volt ez másként.
Csabiéknál is voltunk látogatóba,nem terveztük az ott alvást,de már rájöttünk,hogy nem szabad tervezni,ha Csabiékhoz készülünk menni.Sütöttünk lángost,kint az udvaron,
Botiztunk <3 ,
dumálgattunk,Csabi kb. végig mutatta a jelenlegi munkáit,ugyanis esküvői videós,és nem bírja megállni,hogy nem mutizza meg,hogy akkor abban a pillanatban min dolgozik,de mi nem bánjuk,így szeretjük amilyen :)
Szegeden töltött napjain alatt szakítottunk időt olyan dolgokra is,amire nem igen szoktunk,de most fontosnak éreztem,és elmentünk a temetőkbe.Készítettünk 3 csokrot,egyet a Robcsikámnak,egyet Gabi tatájának,és egyet Csabinak,aki Gabi legjobb barátja volt.
Mindenki azt mondta,hogy ha álmodok vele,menjek ki hozzá,utána jobb lesz a lelkemnek.Hát kimentünk.Ott volt az anyukája is,és azt mondta,hogy mindig ott van.Rémes volt látni a megtört asszonyt,hisz Robi volt az egyetlen gyermeke.Nem sokat beszéltünk,mert egyszerűen nem jött ki hang a torkomon,csak sírtam és sírtam Gabi nyakába bújva mint egy kisgyerek,és ott állva,látva a sírját sem tudtam elhinni,hogy ennyi volt az élete,hogy nem jön többé felém széttárt karjaival,és nem nevetünk többé együtt.Nagyon nagyon hiányzik!
Kivittük a másik két csokrot is,ez a nap nem volt túl vidám,de jobb most egy kicsit,talán.
Míg szegeden voltunk,volt egy éjszaka amit egy panzióban töltöttünk,csak ketten,tök jó volt,semmi extrát nem kell elképzelni,jó volt egy kicsit csak ketten lenni.Ugyancsak Szegeden esett meg velünk az is,hogy állunk a város közepén a piros lámpánál,lámpa zöldre váltott,indulnánk,és a kocsi lefullad.Egyébként is már el volt cseszve a nap,mert anyáékkal úgy beszéltük meg,hogyha megyünk vissza Horgosra,a határátkelőn átsétál anya,a magyar oldalon talizunk,és átvezeti az autót,hogy ne tudjanak belénk kötni stb...így is volt,hívtuk anyát,hogy mennénk haza,jöhet a határhoz.Ekkor ő azt mondta,hogy nem jön át,mert nagyon sokan vannak,a kis határok meg nagy kerülők volnának.Egyszóval belesz.rt abba,hogy mi lesz velünk,hazajutunk vagy sem,gondolta nagyok vagyunk találjuk fel magunkat.Hát ez,ott,és akkor totál szétvitte a hangulatomat,tanácstalan voltam,hogy akkor most hova tovább,haza menni nem bírunk,szállásunk éjszakára egyenlőre kilátástalan,és erre még rá jött az is,hogy Szeged közepén lerohad az autó,úgy,hogy be sem indul.Fél 5 körül lehetett,és nagy mázlink volt,mert pont egy szerelőműhely mellett fulladtunk le,ami 5-ig volt nyitva.Betoltuk az udvarba,hogy megnézzék mi lehet a baj.Csütörtöki nap volt,én a pénteket már otthon terveztem,és erre azt közli a szerelő,hogy hétfőn tudnak vele mit kezdeni,addig teli vannak munkával.De a generátor ment tönkre,ami valószínű,hogy 50 ezer forint lesz vagy több.Na ekkor úgy éreztem,hogy egy levél xanax sem hatna,olyan ideges voltam már.Végül megoldódott ,hogy hol aludjunk az éjszaka,a kocsit ott hagytuk a szerelőnél,és úgy terveztük,hogy reggel majd vonatra szállunk,és úgy megyünk át Horgosra.De este még összefutott Gabim az apukájával,és Ő ajánlotta,hogy van egy srác,aki huszonéve szereli a trolikat Szegeden,az Ő kocsiját is Ő szokta javítani,vigyük ahhoz,biztos olcsóbb lesz.Így másnap reggel,mikor nyitott a szerelő bementek a kocsinkért,és átvontatták a troliszerelős sráchoz,aki azt mondta,hogy fele annyiból is kijön a költség mint amit amott akartak lehúzni rólunk.Így hát az autó Szegeden maradt,immár az olcsóbb mesternél,mi meg zötyögtünk haza a vonaton.
És a legjobb ami történhetett,azok az ízek amik itt nagyon hiányoznak....
A sült kolbász,a pizzák,a lángos,a halászlé,a birkapöri,a lakodalmi menüsorok,a torták,a fagyik,a házi sütik,a hekk a piacon,a zöldségek és a gyümölcsök íze és illata,a boci tejivó isteni túrógombóca :) , a sok mosoly,a sok nevetés,a sok megható pillanat,az öröm pillantások,a búcsúkönnyek és minden,minden jó volt most <3
a babaprojekttel kapcsolatos otthoni történések a babás blogomban,az egy külön történet :)
...szombaton indulunk haza,Magyarországra-Szerbiába!
Kicsit leszünk Szegeden is,de az időnk java részét Szerbiában töltjük majd.Otthon töltött időnk alatt 2 főbb esemény is lesz.Egyik hétvégén a nagyszüleim aranylakodalmát és a szüleim ezüstlakodalmát ünnepeljük meg szűk családi körben,másik hétvégén pedig az unokanővérem megy férjhez,lagziba vagyunk hivatalosak :)
Mindezek mellett a hétköznapokon van már időpontom nőgyógyászhoz,de megyünk fogorvoshoz,és bőrgyógyászhoz is elszeretnék jutni,illetve Gabim masszőrhöz,mert már ráfér nagyon.Szegeden a körmösömet fogom meglátogatni,tervezünk mozit,vacsizást,ügyintézést,barátokkal való talit,temetőbe virágot vinni,és még sorolhatnám a sort,hogy mi minden van még betervezve,örülök ha felét sikerül letudnunk megvalósítanunk.
Már ma elkezdtem az utazásra készülni,most először megyünk haza autóval,saját autóval!Nagyon izgulok,mivel a férjem nem túl régóta vezet,így nem tudjuk ,hogy hogy fogja bírni a tizenpárórás utat,de anyával bírják majd váltani egymást,Apa meg vezeti majd a saját kocsijukat.Egyenlőre agyban még nagy a kavalkád,hogy mit muszáj vinni,mit hanyagolhatunk,mi az ami befér majd,mi az ami nem,mi az ami itthon marad akarva vagy akaratlanul...ahhh,agyrém komolyan....
Elkezdtem kimosni a maradék szennyest,amiket a héten már nem veszek fel már rakom is a bőröndbe,hogy lássam majd folyamatosan,hogy mi férhet még ?!
Rutintalan vagyok még ilyen hosszú utas,kocsival haza menős dologban,nagy még a káosz,de remélem minden befér majd,amit szeretnénk haza vinni.
Visszafelé sem üres autóval szeretnénk majd jönni,szeretném majd kihozni a gyerekkori mesés könyveimet,és még egy pár holmit ami most a padláson porosodik.
Elköszönök egy kis időre,szeptember közepe felé jelentkezem,az oda-vissza út tapasztalataival,eseményeivel,és az otthon töltött vakáció élményeivel!
Gyorsan-finomat-édeset! :)
Jelen esetben a kozáksapka piskótájával dolgoztam,mert ez volt még,és szerettem volna valamibe elhasználni,de helyettesíthető ostyalappal,vagy keksszel,babapiskótával is.A pohár aljára tehát a kakaós piskótát morzsoltam,m&m's mogyorókat szórtam a következő sorba,és jöhetett a gesztenye massza,még egy réteg mind 3ból,és már lehet is falni :)
Gesztenyekrém hozzávalói és elkészítése:
250g gesztenyepüré
7 ek. tej
ezt össze keverjük mixerrel,
1,5 dl. forró vízbe elkeverünk fél evőkanál instant kávét,fél csomag zselatinport,és 1 percig forraljuk.
Ezután hozzá öntjük a gesztenyés-tejes egyveleghez,összedolgozzuk az egészet a mixerrel és kész is.
Múltkori Kozák sapka kiszaggatott tésztájából a maradék fecniket nem dobtuk ki Vikivel,hanem eltettük fagyóba,krém is maradt bőségesen,így rá következő hétvégén a piskóta fecniket morzsára tépkedtük azt raktuk a pohár aljába,csokiöntettel folytattuk a sort,egy réteg krém,ezután jöhetett egy sor banán,gondoltuk biztos nem ront az ízvilágán ,egy réteg kókusz,és így sorba még egy réteg mindenből!!!
Bizony a banán nem rontott rajta,nagyon feldobta az egész desszertet,el is fogyott mind 1 szálig!!
Régi időket idézi számomra ez a süti,ha sós akkor is,ha édes,akkor is.Nekem mind egy,mert mind a két fajtáját szeretem :)
A Dédim sütött nagyon sokszor mikor még kis lányka voltam,és mikor megláttam a boltban a friss kapor cserepes kis fűszernövényt,már akkor tudtam,hogy az első amit elkészítek ez a süti lesz.
Hát íme :)
Egy édes változatot készítettem most el,de újabb rendelést kaptam,ha megyünk haza,ilyet kell rakni útravalónak,enélkül nem indulunk útnak!Ki lett jelentve :)
Ennél jobb pontot nem is kaphatott volna!Ízlett mindenkinek,falták,én meg csak sunyin mosolyogtam a bajszom alatt,hogy még egy finomság,amivel bővíthetem a receptkönyvemet :) hurrá :)))))
Mivel tudja,hogy nagyon szeretem a virágokat,így sejtettem,hogy virággal fog meglepni,reméltem,hogy nem orchideával,mert abból már van egy pár,és kezd túmácssss lenni a lakás tőlük,mivel mindegyik most virágzik,ami persze nem baj,de elég most egy ideig belőlük!
Tudja azt is,hogy a rózsát nem szeretem,egyszerűen nem tetszik,túl mesterkélt,giccses,számomra. Gondoltam hazajön majd valami szép csokorral,ezt gondoltam.
Tévedtem,virágot ugyan hozott,nem is orchideát,nem is rózsát,hanem egy fát hozott nekem,egy citromfát méghozzá!
:)
A fa már kinőtte a cserepet,valószínűleg a táptalaja sem volt elég megfelelő,mert a levelei sárgultak,és azt olvastam ,hogy ez valami hiányt jelent,szóval első dolgom volt vele,hogy átültessem egy nagyobb , friss földdel teli cserépbe.Az erkélyen kapott helyet :) Szép szúrós tüskéi vannak,és telis-tele van apró citromokkal :)
Szóval nagyon meglepett,és örültem,és alig várom ,hogy beérjenek a fini citromok :)
A névnapi lepd meg magad akciómon fűszernövényekre ruháztam be ,és egy páfránnyal gyarapítottam a virágos"kertem" :)
Vettem egy mentát,egy rozmaringot,kaprot is,és kakukkfüvet is.Nagyon finom illatosak,zöldek,és a kaporból már csípkedtem is le leveleket,mert tegnap túrós-kapros lepényt készítettem :)
A levendulát anyukámtól kaptam,szintén névnapomra,a mini sziklakertet pedig Vikitől :)
Hát ilyen szépen bezöldült az erkélyünk augusztus 1-re :)
