Második NAGY lépés

....az az volt,hogy szombaton végül,délután,vagy igazándiból este felé már,mikor haza értek a munkából a pasik,pakoltuk be a cuccokat a nagy autóba,és 1 körbe el is tudtunk hozni mindent....
Persze maradtak ott dolgaink,de a hétvége alatt anyáék elhozták azokat is....
Szóval szombat este felé (még jó,hogy itt fél 10-ig világos van),olyan fél 7-7 körül elindultunk végre , és olyan fura érzés ragadott el,olyan cserben hagyásos érzés....persze tudom,hogy sokkal jobb lesz így,és azt is,hogy nem hagytunk mi cserben az ég világon senkit,de mégis annyira furcsa volt,néha még előtte a dobozolás közben is el-el kapott ez az érzés,de akkor és ott az autóban nagyon....nem is szóltam a 21 perces út alatt egy szót sem,csak ültem és néztem az előttünk lévő aszfaltot....nem tudom megmagyarázni még most sem......

Mikor ide értünk,nagy hasznát vettük a liftnek,a nagyobb és nehezebb dolgokat így könnyebb volt a 2.ra felvinni.Mire felpakoltunk mindent,volt vagy 9 óra,de nem nagyon érdekelt senkit,a szomszédból még ki is köszöntek,kérdeztek,mi válaszolgattunk,kedvesek voltak :)

Mindent az étkező-nappaliba hordtunk be,nagyon mozdulni sem lehetett,nem is gondoltam,hogy a két bőröndből,amivel érkeztünk anno,ennyi sok cuccunk lett....
Szétszortíroztuk a dolgokat,melyik doboz-zsák hová való,hogy mozdulni lehessen a lakásban,majd a mosógépet beüzemeltettem a pasikkal,hogy ne nekem kelljen másnap (ugyanis vasárnap is ment dolgozni a Férj) ráncigálni,magamban,mert azért hát nem pehelysúlyú,belőtték a helyére,vasárnap már ki is próbáltam,mert koszos lett a matracunk huzatja,naná,hogy az volt a próbaalany ;)
Amíg Apa és Gabim a gépet rakosgatták,addig Ákos a tesóm,és az egyik osztálytársa Robi,a hálószobában ügyködtek az ágyunkon,hogy ne a földön kelljen aludnunk,ügyik voltak,gyors összedobták :)
Én addig persze,hogy elkezdtem a konyhát vixolni,egyrészt mert nem fértem a bőrömben,másrészt,meg,hogy fogyjanak a dobozok,mert frászt kapok tőlük mááááár....felével éjfélig kész is lettem,alig vártam a reggel,hogy folytathassam.....

Vasárnap keltem korán,amikor a Gabi is,kipattant a szemem,ragasztóval sem lehetett volna leragasztani,pakolásztam,erre-arra,elvoltam egy ideig,de hamar rájöttem,hogy túl korán keltem,mintha fáradt volnék,olyan érzés jött rám,vissza feküdtem,szerintem 2 perc sem kellett és már horkoltam is...de nem sokáig,olyan fél 11 talán,utána folytattam,nem sokra rá,jött sógornőm Szabina,és segített a rámolásban...
A Szabina párja és a Férjem kollégák,és együtt voltak melózni,vártuk Őket már nagyon,mert Ők hozták nekünk Apa pacalpörijét,de valahogy nagyon lassacskán érkezett meg az ebéd,és vele együtt a férfitársaság is...valamikor este 7 körül sikerült ebédelni végre...
A nagy várakozásban Szabinával nekiálltunk összerakni a szekrény elemeit,és miután megérkeztek,és ettünk ,már velük folytattuk a szerelést és kész is lett.....

A festés jövő hónapban esedékes,szóval a falak olyanok amilyenek,a nappali hiányos,azt is ugyebár jövőhónapban pótoljuk,és hát azért még nagyon sok dolog hiányzik,és még 2  nap után nagyon nagy a kupi,és olyan bútorozatlan minden,de mégis annyira jó....
Néhány kép,a ma reggeli álláspontról:

Ahogy a wifi lehetőség engedi,próbálok majd jelentkezni,frissülni,nem tudom mikor jön a szerelő,remélem mihamarabb.
Ölelés mindenkinek:)