Úgy kezdődött a dolog,hogy nem tudtuk,hogy a videón kívül mit ajándékozhatnánk Ákosnak,ami maradandó,és sosem felejti el,hogy azt a 18.-ra kapta.
Törtük a fejünket nagyon,de semmi ötlet nem jött ami teljesen megfelelt volna minden nézőpontnak.Egyszer egy délután átjöttek Vikiék,beszélgettünk ,agyaltunk,hogy mi legyen,és egyszer csak kipattant a Feri agyából a tökéletes ötlet.Menjünk Amszterdamba!!!!!! :)))))))))))))))
Gyors le is foglaltunk 1 szállást a belvárosban,egy egész lakás,2 hálóval,nappalival,meg minden,de 24 óra várakozási idő után sem jött vissza értesítés ,és így a foglalásunk lejárt.Először kétségbe estem,mert mikor lefoglaltuk rögtön levette a pénzt a kártyáról,de ugye a vissza igazoló sehol sem volt,de mikor lejárt a pénz visszajött,és így megnyugodtam,néztem a következőket,hogy hol is aludjunk,reméltem vannak még olcsók.Voltak,de nem Amszterdamban,egy negyed óra autókázással viszont bent voltunk a városban,de ez már nem érdekelt,örültem,hogy találtam helyet,gyors le is foglaltam.
Eljött hát a szombat. Délelőtt , míg a pasik dolgoztak,mi Vikivel összepakoltunk,megcsináltuk a szendvicseket,mindent elkészítettünk,hogy mikor a fiúk haza érnek kapkodni ne kelljen már.Odaértünk a Szülinaposért,kinyomtattam a szállásról a visszaigazolót,bepattantunk a kocsiba és már húztunk is,vígan,öten az akkor még titkos célpont felé :) Persze hamar rájött a Szülinapos,hogy hová is lesz a kirándulás,mert hát mikor mentünk az autópályán lejött neki,hogy nem Párizs felé megyünk,hanem az ellenkező irányba :)
Mire odaértünk már besötétedett,ahogy lejöttünk a pályáról,egy szűk úton haladtunk végig,az út mindkét oldalán víz,a házakhoz egy híd ível át a vizen,és minden ház hatalmas volt és már kivilágított karácsonyi dekor csillogott mindenütt,a fákon,a kis hidakon,a házakon,mindenütt...persze lefotózni elfelejtettem,mert csak a számat tátottam,de másnap reggeli fotóim vannak az út menti házakról:
Ahogy a sötétben a végtelennek tűnő utcán megtaláltuk végre a
szállásunkat,kerestük a bejáratot,botorkáltunk a motel mellett,de persze ott semmi recepciót nem találtunk,mígnem odajött hozzánk egy kopasz srác,és Ő mondta,hogy menjünk be az étterembe,és ott fogunk kulcsot kapni.Kérdeztük,hogy messze vagyunk e Amszterdamtól,mondta,hogy nem,aztán vissza kérdezett,hogy megyünk e coffeeshop-ba,és kinyitotta a markát amiben a többiek állítása szerint egy hatalmas tekert füves cigi volt,én nem láttam,mert már előre mentem,szóval kérdezte megyünk e coffeeshopba,mutatta a cigit a kezében,és a választ meg se várta,de rávágta,hogy neki már jó estéje lesz,tutira.Bementünk hát az étterembe,aminek volt egy kocsma részlege is,na hát ott a kocsma pultnál adták ki a kulcsokat,és jött a srác,aki előtte mondta,hogy itt fogjuk megkapni őket,ekkor derült ki,hogy ő ott dolgozik,és végül megmutatta a szobáinkat.Gyors fel is pakoltunk a szobákba,de nem időztünk,csak egy-egy szendvicset nyeltünk le,és már mentünk is célirányosan a belváros közepébe,előre kinézett parkolóházat keresve.A Szülinaposunk nagyon örült közben mindennek,már annak is,hogy elhagytuk Belgiumot,az már csak hab volt a tortán,hogy Amszterdamban voltunk.Megtaláltuk nagyon könnyen a parkolót,de az odavezető út nem volt semmi.Döbbenet,rendesen féltem,hogy mikor ugrik ki elénk egy gyalogos,vagy a biciklisek,motorosok,egyszerűen féltem,hogy nem ússzuk meg ép bőrrel se mi,sem az autó,rettenetes a közlekedés,szörnyű.Lélegzet visszafojtva , vártam,hogy odaérjünk végre a
parkolóhoz(Sint Jansstraat-i parkolóház 4€/óra),mert tényleg nagyon szörnyű volt ott autóval közlekedni,és ekkor még természetesen teljesen tiszta volt az elmém,hát akkor gondolhatjátok mit éreztem,mikor hazafelé tartottunk,mármint vissza a szálláshoz...fúúúúú.....Persze Ákos nagyon élvezte a helyzetet,hát vicces,amitől engem a hideg ráz,Őt az felpörgeti.Nagyon élvezte a sok embert a sok bicajost,a nyüzsit,nekem már akkor tömeg iszonyom lett,pedig még ki sem szálltunk a kocsiból.
A parkolóból kijutni is élmény volt,nem találtuk a kijáratot,bolyongtunk vagy 10 percig mire végre az utcán találtuk magunkat.
Célirányosan mentünk is az egyik ismerősöm ajánlásával a
BABA coffeeshopba. Aki ajánlotta,az itt dolgozik Amszterdamban,és azt mondta : a BABÁba menjetek ha jót akartok ;) -így hát e jó tanáccsal ,szedtük is lábainkat,közben meresztgettük szemeinket a nem minden napi kirakatokon,ugyanis váltották egymást a szexshopok,a coffeeshopok,a szuvenírshopok,a vibrátor szaküzletek,és a szexuális segédeszköz szakboltok.

Mígnem megtaláltuk végre azt a utca sarkot,ahol azt gondoltuk,hogy kb. fél órát voltunk ott,a valóságban viszont másfelet :P :D
Bementünk,hát elképzelhetitek,hogy nem levendula illat volt,nagyon tömény volt a marihuána illat,és hát szívtak ott betekertet,nem betekertet-pipából,vízipipából,illetve lehetett kapni már előre betekert szálakat,abból is voltak erősségi fokozatok,és lehetett tekertetni is,illetve vehettél papírt és füvet is,és magadnak is tekerhetted,és voltak sütemények is,abból volt csokis muffin,vaníliás,és csokis browni,meg valami pite féle is volt,de pont mikor a fiúk elmentek a pulthoz,beesett a kávézóba egy négy fős magyar lánycsapat,és mondták,hogy a brownit próbáljuk ki,mert az a legjobb,már másodjára jöttek akkor vissza erre a helyre,mert nagyon finom is,és mert tényleg jó is.
Vikivel várjuk a fiúkat
Mivel azt rendeltettem a fiúkkal,így nagy izgalommal vártam,hogy mikor érnek már vissza.Egy forrócsokit kértem még a süti mellé,a többiek kólát ittak,Feri muffint evett,és vettek egy előre betekert közepesen erős cigit is.Én abból nem szívtam,mert amúgy sem dohányzom,és a süti egyébként sem tudtam mennyire erős,így nem akartam,hogy rosszul legyek véletlen,gondoltam csak elég lesz ez a nem kis sütemény egyébként.
a forrócsokim,a többiek mókaszálkája,és az én BABApiskótám :)
Míg a többiek elszívták a szálkát,addig mi Ferivel megettük a sütijeinket.Mondták a magyar csajszik,hogy lassabban szívódik fel,lesz vagy 90 perc mire úgy érezni kezdjük majd a hatását.Hát az időérzékem már akkor elment,mert egyébként hatását viszonylag sokáig tényleg nem éreztem,de az idő elteltét én is ugyan olyan vacakul tippeltem mint a többiek,mikor felmerült a kérdés,hogy vajon mióta vagyunk ott. Kb. mindenki fél órának érezte,plusz-mínusz negyed órával fölé vagy alá is volt tipp,de valójában másfél órája ücsörögtünk és nevetgéltünk ott :D
Mikor rávettük magunkat,hogy meginduljunk,nagy nehezen, de elhagytuk a BABAsarkot,és csak várost néztünk,sétálgattunk,fogalmunk nem volt kb. , hogy merre van a parkoló,de megtaláltuk a
piros lámpás negyedet is.Láttam már hasonlót Gentben,de hát ezt így....na....szerintem a lányok egyébként nagyon szépek voltak,jó arcra nem mind volt gyönyörű,de a teste sokuknak nagyon szép volt,női szemmel is.Egy-egy lányos kirakat között,volt szexszínház,vagy szexmúzeum is,marihuána múzeum,de étterem is volt,vagy erotika mozi,és mindenféle erotikával kapcsolatos boltok,klubbok stb...Ezen az utcán nem mertem fotózni,annyira pofátlanságnak éreztem volna,így is tiszta rosszul voltam,hogy úgy nézi mindenki őket mint ha állatkertben lennénk,szörnyű megalázó lehet vagy nem tudom :/ , nem is akartam,de nem is szabadott volna,a legtöbb kirakat aljában ott a matrica,hogy tilos Őket fotózni,de ha valaki megteszi,rákopognak,és mutató újukkal jelzik,hogy nem kéne :/ :/
Mikor már nagyon fáztunk ,kerestünk egy pizzázót és beültünk.Na én asszem itt kezdtem el érezni,hogy valami másabb a megszokottnál.Folyton az az érzésem volt,hogy a számat nem tudom alap helyzetben tartani,mindig vigyorgok mint a tejbe tök,nem tudom követni az eseményeket,nevetek mindenen,a szám száraz,és bemagyarázom magamnak,hogy mindenki minket néz,és alig várják,hogy eltűnjünk onnan.Behatárolni sem tudom,hogy mennyi ideig voltunk ott,nagyon soknak éreztem,a pizza sem ízlett igazán,sima margarita pizzát kértem,de nem éreztem konkrét ízeket,csak,hogy nagyon zsíros,és,hogy sós,és,hogy valamit forgatok a nyelvemmel...fúúúú....menni akartam minél előbb,nagyon kellemetlenül éreztem magam,azt gondoltam,hogy nagyon hangosak vagyunk,és ,hogy alig várják,hogy fizessünk és húzzunk a francba.Nagyon kész voltam,annyira emlékszem csak,hogy mindentől féltem.Féltem,hogy elveszek,féltem,hogy a többiek elhagynak,féltem,hogy nem találunk vissza a garázshoz,féltem,hogy hogyan fogunk haza jutni,hogy Gabi jól van e,bír e vezetni,egyszerűen rettegtem ,hogy a garázsból kijövet se legyen semmi baj,mert szűk is volt,és meredekek is a lefelé vezető alagutak,aztán,hogy az utcán se történjen semmi baj....egyszerűen rettenet volt komolyan....Az,hogy a pizzázótól a kocsiig mi történt ????!-fogalmam sincs,arra emlékszem,hogy a sok félelem mellett voltak olyan nevető görcseim is,hogy könnyeztem a nevetéstől,sok volt a véglet,sokszor voltam mélyen,és kb. ugyan annyiszor fenn is,de összességében jól éreztem magam.Mikor vissza értünk a szállásra,még beszélgettünk Vikiék szobájában egy darabig,aztán a mi szobánkban folytatódott a bandázás,a többiek még kimentek elszívni egy cigit ,na nekem itt van a teljes képszakadás,szerintem elaludtam :))))))
De félálomban lehettem,mert emlékszem ,hogy Feri a hello kittys zoknimon nevetgélt,de volt olyan is,hogy megint azt gondoltam,hogy a szomszéd szobában a zuhogás nekünk szól,hogy kussoljunk,a tv-t is megszerelték idő közben,de ezek csak képkockák,amik így fel-fel villannak azóta is,szerintem szunyáltam :D
Reggel mikor kinyitottam a szemem,ez a látvány fogadott:
szerintem ez az az élmény amit sosem fog elfelejteni a szülinapos,hogy a 18.szülinapját Amszterdamban töltötte,és rohadtul sokat nevetett,és annál is többet kiabált,mert azt gondolta,hogy nem halljuk amit mond,és ez miatt mindenki minket nézett,de közben lehet,hogy nem is így volt csak én gondolom úgy,hogy a normálnál hangosabb beszéde miatt,nem kicsit voltunk előző este feltűnő jelenségek?!Atyaaaaaaéggggggg......ultra gáááááázzzz visszagondolni,hogy milyenek lehettünk,de tök mind egy,ennek így kellett történnie,így volt jó,és emlékezetes.Annyira emlékszem,hogy végig azt mondogattam,hogy mekkora bűn ez a város,már az is bűn,hogy oda mentünk,nem ,hogy amit csináltunk,nagyon nagy bűntudatom volt,de egy másik percben meg teljesen az ellentétjét gondoltam,hogy mennyire jól érzem magam,és itt szabad....érdekes kettősség volt bennem végig.
Szóval reggel mikor felébredtem ,nagyon fáradtnak éreztem magam,elmentem lezuhanyoztam,felöltöztem,felébresztettem Gabit is,hogy lassan készülődni kellene,mert 11-ig lehetünk a motelban.
Megettünk egy-egy szendvicset,összeraktam az arcom,hogy vállalható fejem legyen utcára is,megvártuk míg Ákos is elkészül,addig én lefotóztam a szobát és a kilátást:
Mikor Ákos is kész lett,lementünk Vikiékhez,ilyen volt az Ő szobájuk:
Elszívtak egy (normális)cigit még indulás előtt,mivel a kocsinkban tilos a dohányzás :D , aztán az autóhoz menet még meggondoltuk magunkat,és bementünk még a kocsmába,ami most az előző kulcskérős estéhez képest pangott az ürességtől.



Én kértem egy forró csokit,a többiek
kávéztak,teáztak,beszélgettünk,ébredeztek,aztán lassacskán elindultunk,de időérzék még ekkor sem volt,mert pontosan 11-kor adtuk le a kulcsot és ültünk le meginni valamit indulás előtt,és fél 1kor indultunk végül neki ismét az amszterdami sétának,csak immár nappal.Megint ugyan oda parkoltunk,megint a plafonon voltam az idegtől és a félelemtől,hogy csak érjünk oda baleset nélkül,de hála az égnek nem volt semmi gond,nyilván csak én paráztam rá ennyire a dologra.Ezt a napot városnézéssel,szuvenírvásárlással akartuk tölteni,
be is mentünk szinte minden utunkba eső ajándékos boltba,de volt már karácsonyi vásár is
ott is nézelődtünk,be szerettünk volna menni a viaszmúzeumba is,de úgy döntöttünk azt a pénzt inkább elkajáljuk,így KFC-be is voltunk,na meg visszatértünk az előző este meglátogatott helyekre is.Igen,a BABÁba is.
Vettünk ott is dolgokat,hazahoztuk,hogy megmutassuk Anyuéknak,hogy mennyire más világ van pár 100 km-rel odébb,aztán meg majd egyik este ha nagyon unatkozunk majd kezdünk vele valamit :P
Feri és Viki ez alkalommal sem tértek ki az ajtón romlatlanul,Feri megevett egy egész sütit,úgy mint én előző este,Viki csak 1 felet,és indultunk is tovább.Hát mire a KFC-hez értünk Ferinek akkor kezdtek el jönni a tünetek,nagyon szétcsapta szegényt,hazafelé az úton be is aludt.Viki is beérezte a felet,de nem volt annyira "rosszul" mint a Feri.De mind a ketten azt mondták,hogy sokkal jobb a süti mint a tekert cigi,bánják,hogy nem azt ettek előző este.
Marha nagyokat sétáltunk most így a térképen végig nézegettem a helyeket ahol megfordultunk,hát nem semmi egy város.

A fiatal,az idős,a középkorú...mindenki szívja,mindenkivel,bárkivel,bármikor.A mellettünk lévő asztalnál pl. egy család ült,teljesen átlagos család,az utcán látva eszembe nem jutna,hogy ezek valaha is hozzá nyúltak eféle dolgokhoz,szóval a felállás :anya-apa-lányuk-és annak a párja.Szóval így négyecskén lazán-faszán-5 perc pihenőre-vagy egy kávé erejéig,beülnek,elfogyasztják az innivalót,meg a szívni/ennivalót,és mintha mise történt volna,folytatódik a napjuk.Felfoghatatlan,hogy mennyire nyugodtak,és lazák az emberek,most itt nem a turistákra gondolok,hanem pl. az összes boltban ahol megfordultunk,az eladók (kivéve a pizzázóban),tehát akik biztos ott élnek,és ez nekik a természetes.
KFC :D

A szuvenír boltok tele vannak mindenféle marihuánás dologgal,na meg a szexes termékekkel,ajándéktárgyakkal,és még ami jellemzi Hollandiát a fapapuccsal és a szélmalmokkal,tulipán hagymákkal.
A marihuánás ízesítésű dolgok választéka szerintem végtelen.A sörtől a nyalókáig,minden van ilyen ízben,energiaital,kekszek,teák,fúúú nagyon sok minden.Minden féle marihuána levél minjájú ajándék,illetve olyan eszközök amik segítségével magad is sodorhatsz cigit,különféle csigapapírok,tekerőpapírok ízesek-illatosak,minden féle.Vizipipák,sima pipák,és minden olyan eszköz tároló,daráló,aprító és minden amiről azt sem tudom mik is azok,szóval minden,tényleg minden.Mi végül vettünk kulcstartót,ami egy füves cigi,és rá van írva,hogy "I <3 Amszterdam" , hűtőmágnest,Gabi egy pólót,megkóstolta a sört is,anyáéknak hoztunk haza kekszet,hogy megkóstolják ;)
Ezeken kívül vettünk még a karácsonyi vásárban cukorkákat,kaptam nyalókát is,meg baglyos illóolaj párologtatót,meg baglyos szélcsengőt,varázsgomba teát is kipróbáljuk majd egyszer ha már legálisan hozzájutottunk :P
Vettünk mindannyian ugyan olyan karkötőt,fekete fa gyöngyök vannak rajta és egy fa kereszt díszíti,és egy kis kulcstartó fapapucsot is.
Mivel már megint Ránk esteledett,és fáradtak is voltunk,meg már fáztunk is,így elindultunk haza,maradtunk volna még szívesen szívünk szerint,de másnap ugye a Fiúknak meló,Ákosnak suli,na meg hát az út is volt 3 óra,szóval el kellett indulnunk.
Összességében szuper hétvége volt,élmény volt minden,rég féltem ennyit és ennyire,de ezzel ellentétben régen nevettem ennyit és ennyire :)
Mikor a városból kifelé haladtunk Gabi megkérdezte,hogy jól éreztem e magam,mire én csak annyit feleltem,hogy ha az Ákos (a szülinapos) jól érezte magát,akkor én is.Nekem az volt a fontos,hogy Neki örömet okozzunk,szerintem sikerült,mert 3 nap telt el és még mindig erről beszél,és mosolyog,és felidéz,és mosolyog,és visszaemlékszik,és mosolyog,szóval jó volt <3